Nabucco és Kék Áramlat

Tó a Kaszpi vagy tenger? – bármilyen furán hangzik is, elképzelhető, hogy ezen múlik majd a Nabucco gázvezeték sorsa. Hernádi Zsolttal, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatójával az olajtársaság tavalyi évéről és a különböző gázvezeték-építési tervekről beszélgettünk.

Ma tartja éves rendes közgyűlését a Mol, s a számok azt mutatják, újra rekordévet zárt tavaly az olajtársaság.
– Igen, s ez két tényezőnek köszönhető. Az egyik a kedvező olajipari környezet, a másik pedig, amit én sokkal fontosabbnak tartok, a társaság stratégiájának következetes végrehajtása. Ha megnézzük, hogyan állunk szektortársainkhoz képest, azt látjuk, hogy a Molra kevésbé hat az olajipar általános helyzete, mint versenytársainkra. Ezt úgy értük el, hogy olyan időszakban fordítottunk jelentős összegeket finomítói beruházásokba, amikor a legtöbb olajtársaság ezt nem tartotta fontosnak. Az élet bennünket igazolt, mára a Mol-csoportban működik Európa talán két legmodernebb finomítója, a pozsonyi és a százhalombattai. A jó eredmények kapcsán nem szabad megfeledkezni arról sem, mekkora hatékonyságjavulást ért el a vállalat. Tavalyelőtt 160 millió dollárral kisebb költséggel állítottunk elő ugyanakkora értéket, mint 2003-ban, és 2010-ig elérjük az évi 285 millió dolláros hatékonyságjavulást.
*
– A térségben melyik a legjobb piaca a Molnak? Magyarország, Szlovákia vagy Románia?
– Amikor azt mondom, hogy a csoport bevételének több mint fele külföldről származik, ebben az is benne van, hogy a legfontosabb piacunk még mindig Magyarország. Ezt követi Szlovákia, ahol a Slovnafton keresztül komoly piaci részesedést szereztünk, s az elmúlt években sokat javult a társaság szlovákiai megítélése. Nagyon erős az osztrák piacunk. Itt a Mol a második legnagyobb üzemanyag-nagykereskedő cégnek számít. Ausztriát követi Csehország, Románia, majd Horvátország, Németország, Lengyelország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina.
– Azért is kérdeztem rá a külföldi helyzetre, mert úgy tűnik, mintha az eredmények fejlődéséhez képest megtorpant volna a Mol-csoport akvizíciós lendülete, azaz elmaradtak a terjeszkedésben. Mi ennek az oka?
– Ennek három oka van. Ma az olajpiacon óriási a kereslet új eszközök megszerzése iránt, s ez felverte az árakat – esetenként túl magasra is. A másik ok az elmúlt évek akvizíciós hullámaihoz köthető, hiszen a Mol nemcsak új eszközöket szerzett, hanem egyúttal egy integrációs folyamatot is levezényelt. Ez idő- és energiaigényes munka volt, s eközben talán nem mindig jutott kellő figyelem a további akvizíciós célpontokra. A lassulás harmadik oka, hogy minden ilyen folyamat rendkívül időigényes. Sokszor politikai, kormányzati döntéseket kell bevárni egy vásárláshoz. Éppen most írtunk alá egy új oroszországi kőolaj-kutatási szerződést – háromnegyed évig tárgyaltunk róla.
– Említette a politikát. Mostanra az energetika nemzetstratégiai, sőt világpolitikai kérdéssé vált, elég csak a Nabucco kontra Kék Áramlat gázvezetékvitára gondolni. Ön szerint melyik Magyarország érdeke, a Kék Áramlat vagy a Nabucco?
– Legfontosabb érdekünk, hogy a legkedvezőbb áron vásárolhassunk földgázt. Az ár akkor lesz kedvező, ha választhatunk a források közül, s erre ma Magyarországon alternatív vezeték híján nincs lehetőség. Vezetéket bárki építhet, de azért nem árt, ha olyasvalaki építi, aki gázt is tud bele tenni. A Nabuccóban részt vevő országoknak nincs gázforrásuk a tervezett cső túlfelén. Nagy kérdés, honnan szerezhetnének. Abban a térségben, amelyikből a Nabucco indulna, jelentősebb gázvagyon csak a Kaszpi-tenger keleti partján, Türkmenisztánban és Kazahsztánban van. Hogy ezeket a mezőket is elérjük, építeni kellene egy vezetéket a Kaszpi-tó vagy -tenger alatt. Szándékosan mondom azt, hogy tó vagy tenger, ez ugyanis vita tárgya. Ha tenger, akkor nincs gond, mert a nemzetközi egyezmények szerint két szomszédos határvízzel rendelkező állam a többiek megkérdezése nélkül is építhet vezetéket. Ha viszont tó, ahogyan azt a Kaszpi partján fekvő Irán és Oroszország is hangoztatja, bármilyen építkezés csak az összes tóparti állam engedélyével lehetséges. Ez olyan jogvita, amely nemcsak a Mol, hanem az EU hatáskörén is kívül van. Lehetne persze Iránból is földgázt táplálni a Nabuccóba, csak éppen a jelenlegi világpolitikai helyzetben ez meglehetősen kockázatos. Amint azt láttuk, az Egyesült Államok szankciójával is számolnia kell azoknak a társaságoknak, amelyek tőkéjük egy részét Amerikából származtatják, márpedig az olajtársaságok részvényesei között sok amerikai befektetési alap található…
– Szóval a Nabucco megépítése alapvetően forráskérdés. De mi a helyzet a Kék Áramlattal?
– A Nabucco és a Kék Áramlat között Törökországig van különbség, onnantól mindkét tervezett vezeték ugyanazokon az országokon haladna keresztül. Nincs sok értelme tehát szembeállítani a két projektet, s főleg nem érdemes ezt politikai szintre emelni. Az EU-szabályok ugyanis egyértelműek. Ha az oroszok egy uniós vezetéken gázt akarnak szállítani, akkor az uniónak kötelessége beengednie a csőbe az orosz gázt, így a Nabuccóba is. Ez természetesen fordítva is igaz: vagyis ha megépül a Kék Áramlat, attól azon még bármelyik európai vagy közép-ázsiai társaság is szállíthat földgázt, ha tud. A vezetékek kapacitását árverésen kell szétosztani.
– Csakhogy Oroszország nem írta alá az erről határozó európai energiachartát…
– De attól kezdve, ahogy egy vezeték belép az EU-ba, márpedig előbb-utóbb be kell lépnie, kötelező érvényűvé válik rá az uniós gázdirektíva. A gázvezeték ugyanolyan, mint egy autópálya. Mindegy, hogy kié, mert ha megváltottam a matricát, jogomban áll használni. Gázszállításban a tranzitdíj megfizetése ugyanilyen jogot biztosít. Aki megfizeti az áramoltatás díját, az használhatja a vezetéket.
– Szóval ha jól értem, ön szerint nagyobb realitása van a Kék Áramlatnak, azon más európai vagy közép-ázsiai vállalatok is szállíthatnak földgázt, vagyis nem kell attól tartani, hogy a Gazprom hosszú távú szerződésekkel kizárja majd a többi szereplőt.
– A Mol mindkét vezetéképítési tervet támogatja. A Kék Áramlat megvalósíthatósági tanulmánya csak most készül. Pillanatnyilag nem tudom megmondani, hogy végül ez lesz-e a nagyobb realitással bíró projekt. De sok millió eurót költöttünk a Nabucco előkészítésére is, aláírtuk az idei költségvetést. Magyarország érdeke, hogy minél több gázt tudjon tranzitálni, javítson az ellátásbiztonságon. Mindkét projekt ezt segítené, csak lássuk már, hogy valamelyik megvalósul! Kicsit olyan ez, mint amikor egy versenymotorokat gyártó csapat több esélyes versenyzőt is indít ugyanazon a világbajnoki futamon. Bármelyik nyeri el a bajnoki címet, a siker mindenképpen a csapaté lesz. Ha figyelemmel kísérik szponzorálási tevékenységünket, akkor biztosan tudják, hogy támogatjuk Talmácsi Gábort, a legjobb magyar motorversenyzőt, és nagyon szurkolunk neki, hogy segítségünkkel a dobogó tetejére állhasson az idén. Ne felejtsük, Talma legnagyobb vetélytársa ugyanahhoz a gyári csapathoz tartozik! Vagyis a Nabucco–Kék Áramlat versenyfutásban a Mol aligha fogja bármelyik projektet előzetes támogatásban részesíteni.