Ötödik kerék?

Politikai értelemben logikusnak, morálisan részben támogathatónak, ám az alaptörvénybe ütközőnek tartja az elemzők többsége Viktor Juscsenko döntését, amellyel az ellenzék nyomására feloszlatta a radát. Két héten belül vizsgálja meg az alkotmánybíróság, hogy jogszerű volt-e a rendelet, addig is a legfontosabb feladat a konfliktus teljes elmérgesedésének megakadályozása, az utca féken tartása. A FOM-Ukraina friss felmérése szerint ha most választanának, a Régiók Pártja és a kommunisták alkotta koalíció 234 mandátumot szerezne Timosenkóék és a Mi Ukrajnánk 216 mandátumával szemben, a szocialisták pedig kiesnének a parlamentből.
A „narancsos” tábor sarokba szorított maradékának nem maradt más, mint kockáztatni, s mindenáron elérni a választások előre hozását – fogalmaz lapunknak Igor Sevirjov kijevi jogász-újságíró, aki az európai értékrend felől nézve tarthatatlannak nevezi, hogy az alkotmányos rend letéteményese, az államfő a parlament ellen fordul. Ukrajnában azonban már hozzászokhattak ahhoz, hogy a politikai célszerűség felülírja a törvényességet – teszi hozzá –, utalva a két és fél évvel ezelőtt történtekre, benne a „harmadik” forduló kiírására. A jogász szerint az elnök döntése egyetlen pontban sem felel meg az alkotmány parlament feloszlatását szabályozó 90. cikkelyének. Az átülésekkel kapcsolatban etikai probléma vethető fel – véli –, az alaptörvény 80. cikkelye azonban garantálja a képviselők számára a nézetváltoztatás miatti helycsere lehetőségét. Sevirjov szerint a választások megtartása május 27-én irreális. Jogi értelemben például még április 2-től számolva sincs meg a kampányra az előírt hatvan nap. Úgy tűnik, Juscsenkóék március 28-tól számolták a rada feloszlatását, s az elnök csak két napot várt a törvényben megszabott egyéves moratórium lejárta után. A sietség arra utal, hogy Juscsenko nem tud beletörődni a parlamenti-elnöki rendszer által számára megszabott szűkebb keretekbe, s így válhat idővel tényleg az „ötödik kerékké” az állam szekerében.