Meghatározó szerepe lesz a következő köztársasági elnöknek Franciaország jövője szempontjából. Holnap 44 millió szavazópolgár dönthet első körben a jövőbeli elnök személyéről. A kérdés, amelyre mindenki választ vár, az, hogy mely jelöltek fognak két hét múlva a második fordulóban megmérettetni? A második fordulóba az első körben legtöbb szavazatot elért két jelölt kerül be. Az elnököt 2002 óta választják öt évre, előtte hétéves mandátuma volt. A jelenlegi államfő, Jacques Chirac 1995 óta tölti be ezt a funkciót. Az idén újra indulhatott volna, ám népszerűsége oly alacsony, hogy nem lett volna esélye az új, fiatalabb jelöltekkel szemben. Politikai pályafutása az állampolgárok szemében a 2005-ös népszavazás után fejeződött be, amely során a franciák nemet mondtak az európai alkotmányra.
A következő elnök egy feszültségekkel teli ország irányításával lesz megbízva. A 2005 őszén lezajló külvárosi gyújtogatások felhívták a figyelmet a társadalmon belüli ellentétekre és a tátongó anyagi, esélybeli különbségekre. A 2006. tavaszi első munkavállalási szerződés elleni tömeges tüntetések pedig nyilvánvalóvá tették, hogy mennyire nehéz a munkaerőpiac protekcionista jellegét csökkenteni. Ez azonban elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy az ország tovább küzdjön a 8,8 százalékos munkanélküliség ellen. A következő elnöknek az EU alkotmányát is el kell fogadtatnia a polgárokkal, akik félnek a globalizációtól, s az uniótól nagyobb szociális biztonságot várnak.
Az idén tizenkét jelölt indul az első fordulóban. Háromnak – Sarkozynek, Royalnak és Bayrounak – van esélye arra, hogy a második fordulóba jusson, Jean-Marie Le Pen nem tűnik esélyesnek, de meglepetést okozhat. A legutóbbi felmérések szerint Sarkozy a szavazatok 28, Royal 24, Bayrou 19,5, Le Pen 14 százalékát kapja.
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
