Hitelfelvétellel próbálja meg a lakosság a megszorításokat átvészelni, legtöbben saját ingatlanukat ajánlják fel fedezetül a pénzintézeteknek. Az OTP Bank legújabb kimutatása szerint a múlt év végén már minden ötödik saját tulajdonú lakást jelzálog terhelt, azaz csaknem 800 ezer ingatlanra vettek fel jelzálogalapú hitelt. Ez az arány szomszédainkkal összehasonlítva is beszédes: a két új uniós tagállamban, Romániában és Bulgáriában például a lakások mindössze két százalékát használták fel fedezetként a háztartások.
A legnagyobb lakossági bank kimutatása szerint tavaly a polgárok 18,6 százaléka tartozott személyi hitellel valamelyik pénzintézetnek, míg hitelkártyája a lakosság 16 százalékának volt. A dokumentum azt jósolja, hogy a magyar háztartások összes tartozása – azokat a kölcsönöket is beleszámolva, amiket nem a bankok nyújtottak – 2010-re a GDP 26 százalékáról annak 38 százalékára emelkedik.
*
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint jelenleg a kölcsönök csaknem 60 százalékát biztosították jelzálogfedezettel. A legnépszerűbbek a szabad felhasználású jelzáloghitelek: a háztartások idén február végén 803 milliárd forintnyi ilyen kölcsönnel rendelkeztek, négyszer annyival, mint két évvel korábban. A kedvező törlesztési feltételeket hirdető pénzintézeti reklámok egyre gyakrabban tűnnek fel a hirdetésekben, és úgy tűnik, nem is eredmény nélkül: idén, az első két hónapban 80 milliárd forintnyi kölcsönre szerződtek le magánszemélyek, kétszer akkora összegre, mint egy évvel ezelőtt. A hirdetések az adósok feketelistáján, a volt BAR-listán szereplő személyeknek és az alacsony jövedelműeknek is kínálnak kölcsönöket, ám a fedezetet szinte minden esetben az ingatlan jelenti. Ugyanez érvényes azokra az ajánlatokra is, amelyek az első időszakban csak alacsony havi törlesztést kérnek az ügyféltől, ezzel ösztönözve a háztartásokat magasabb összegű kölcsönök igénylésére.
A csábítónak látszó hitelfelvételi lehetőségek ellenére a kölcsön meglehetősen drága: a szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos kamata februárban 15,27 százalékos volt. Az MNB egyik legutóbbi jelentése arra figyelmeztet, hogy a pénzügyi ismeretek hiánya miatt a hiteleket felvevők sok esetben nem képesek felmérni a kölcsön kockázatait: a törlesztőrészlet nagysága a meghatározó számukra, míg az árfolyam- és a kamatkockázatokat sokszor figyelembe sem veszik.
Az ingatlanfedezettel járó kölcsönök népszerűsége ugyan érzékenyebbé teszi a pénzintézeteket a lakásárak mozgása iránt, a magyar bankok kiugró – a 27 tagú EU-ban legmagasabbnak számító – jövedelmezősége azonban idén sincs veszélyben. Az OTP Bank előrejelzése szerint a gazdasági növekedés lassulása ellenére ez évben is erős növekedés várható a bankszektor nyereségében. Tavaly a kereskedelmi bankok adózás utáni nyeresége 363 milliárd forintra rúgott, ami 13 százalékos emelkedést jelent a 2005-ös évhez képest. Idén az OTP Bank 10 százalékos bővülést jósol, a kereskedelmi bankok mintegy 400 milliárd forintos profitot érnek el. A magas idei nyereségre vonatkozó előrejelzését a pénzintézet elsősorban a kedvező kamatokkal, valamint a gazdaság stabilizációjára irányuló lépésekkel indokolja.
origo.hu
Térképen mutatjuk, hogy milyen idő lesz a hosszú hétvégén
