Washington az OMV büntetésére készül?

Akár büntetőintézkedéseket is kezdeményezhet az Egyesült Államok az osztrák olaj- és gázipari konszern, az OMV ellen. Az osztrákok ugyanis Irán nemzeti kőolajipari vállalatával terveznek együttműködést, amely megakadályozza, hogy Washington tervei szerint elszigeteljék Iránt.

Az amerikai kormányt aggasztja az osztrák olaj- és gázipari konszern, az OMV és az iráni nemzeti kőolajipari vállalat között tervezett együttműködés – közölte Washingtonban az amerikai külügyminisztérium szóvivője. „Talán nem ez a legalkalmasabb időpont nagy beruházásokra az iráni gáz- és olajiparban, amikor konfliktus van Irán és a nemzetközi közösség között” – mondta Sean McCormack szóvivő, aki elmondta, az amerikai kormány az osztrák kabinet értésére fogja adni kételyeit. A nagykövetség szerint az Egyesült Államok még az OMV-vel szembeni büntetőintézkedéseket sem zárja ki. Az „iráni szankciós törvény” értelmében az amerikai elnök az üzletkötést követő kilencven napon belül szankciókat kezdeményezhet olyan külföldi cégek ellen, amelyek évi több mint húszmillió dollárt ruháznak be az iráni energiaszektorba. A mostani esetben az irániak tájékoztatása szerint mintegy harmincmilliárd dollárról van szó. Az OMV és a NIOC iráni nemzeti kőolajipari vállalat képviselői szombaton szándéknyilatkozatot írtak alá többek között a perzsa-öbölbeli South Pars iráni földgázmező kiaknázásáról és egy cseppfolyósító üzem létesítéséről.
Az Európai Bizottság szóvivője rendben lévőnek ítélte az üzletet, amely nem ütközik az EU szankciós katalógusával. Az idézett amerikai törvényt Brüsszel évek óta elvi okokból elutasítja, területen kívüli jognak tekinti – írta az osztrák Die Presse. Az OMV iráni gázüzlete az EU-külügyminiszterek luxemburgi találkozóján sem keltett izgalmat. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter egyenesen üdvözölte, az energiabiztonság érdekében tett lépésnek értékelte a szándéknyilatkozatot. Emlékeztetett, hogy az EU nem hirdetett általános gazdasági bojkottot Iránnal szemben. Az EU elnöki tisztét jelenleg betöltő Németország részéről sem merült fel kifogás. Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter szóvivője azt mondta, hogy kizárólag az OMV belátására van bízva, milyen üzletet köt Iránnal, az ügylet semmiképpen sem ütközik ENSZ-határozatokba. Az osztrák lap emlékeztetett, hogy 1997 óta több nemzetközi nagyvállalat kötött Iránnal nagy összegű szerződéseket, de az Egyesült Államok sem a francia Total, sem az olasz ENI, sem a brit–holland Shell vagy a spanyol Repsol céggel szemben nem léptetett életbe büntetőintézkedéseket.
Irán diplomáciai téren is aktív, Ali Laridzsáni, a nukleáris ügyek iráni főtárgyalója ma találkozik Törökországban Javier Solanával, az EU diplomáciájának irányítójával. Golámhoszein Elham iráni kormányszóvivő kijelentette: az urándúsítás felfüggesztéséhez való ragaszkodást „sem a logika, sem a jog nem támasztja alá”. Ismeretes, az EU külügyminiszterei luxemburgi tanácskozásukon jóváhagyták az ENSZ büntetőintézkedéseit. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök közben szívesen leülne egyeztetni George Bush amerikai elnökkel. Mint az MTI megjegyzi, nem lehet tudni, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán tényleges vezetője támogatja-e Ahmadinezsád kezdeményezését.