Fordó: Irán titkos nukleáris bázisának támadásához speciális bevetés kell

A föld mélyén, egy hegy gyomrában több száz uráncentrifuga forog, dúsítva az iráni uránt, amelyről Izrael azt gyanítja és állítja: atomfegyver előállítására szolgálhat. Ez a hely a Fordó dúsítóüzem, Irán egyik legtitkosabb és legjobban védett nukleáris létesítménye.

Az iráni Fordow urándúsító létesítmény Teherántól délre Forrás: Satellite image ©2021 Maxar Tech

A fordói urándúsító üzem Irán három kulcsfontosságú nukleáris létesítményének egyike, a másik kettő Natanz és Iszfahán. A létesítmény nagyjából nyolcvan méter mélyen a hegyoldalba van beágyazva, így szinte elérhetetlen külső támadások számára – írja a Sky News.

A műholdfelvétel a fordói üzemanyagdúsító üzemet mutatja Iránban, Qomtól északkeletre, 2025. május 19-én (Fotó: PLANET LABS PBC)

Az üzem létezését Teherán csak 2009-ben ismerte el nyilvánosan, habár az építkezés már 2006 körül elkezdődött. A 2020-as adatok szerint több mint ezer centrifuga működött itt, 2024-re pedig jelentős bővítést jelentettek be: újabb 1400 centrifugát telepítenének a föld alatti komplexumba.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) 2023-ban 83,7 százalékos tisztaságú uránt talált Fordóban – ez a szint már közel van az atomfegyverhez szükséges kilencven százalékhoz.

Támadni – de hogyan?

Miután Izrael a közelmúltban több iráni légvédelmi rendszert megsemmisített, és légiereje gyakorlatilag akadálytalanul repül Teherán felett, egyre több szó esik Fordó megsemmisítéséről. Egy ilyen mélyen fekvő, jól védett létesítményt nehéz elérni, speciális katonai eszközök kellenek hozzá.

Bunkerromboló bombák

Ezek a bombák először áthatolnak a felszínen, majd mélyebbre fúródva robbannak fel másodszor. Izrael már alkalmazott ilyet a Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah elleni csapás során – de ott a célpont csak 10–15 méter mélyen volt. Fordó viszont nyolcvan méterrel van a felszín alatt.

A volt brit légimarsall, Martin Sampson szerint még a több száz bomba bevetése is kétséges eredményhez vezetne, hacsak nem kapna segítséget Izrael az Egyesült Államoktól, amely birtokolja a rendkívül erős GBU–57 „bunkerromboló” bombát.

Speciális alakulatok bevetése

Felmerült annak lehetősége is, hogy izraeli különleges egységek hajtsanak végre földi rajtaütést Fordó ellen – hasonlóan ahhoz, ahogy állítólag Natanzban sikerült megszakítani az áramellátást és ezzel megbénítani 15 ezer centrifugát.

Sampson szerint azonban egy földi akció „rendkívül magas kockázattal” járna – a behatolás és a visszavonulás is szinte lehetetlen lenne ekkora mélységben, egy ilyen védett komplexumban.

Izrael nem csak bombákban gondolkodik Fordó ellen

Zohar Palti, a Moszad volt hírszerzési igazgatója szerint nem feltétlenül légicsapásra van szükség, és „ha kell, egyedül is cselekszünk”. Yechiel Leiter, Izrael amerikai nagykövete is utalt arra, hogy „több forgatókönyv is létezik” Fordó semlegesítésére, amelyek nemcsak a levegőből végrehajtott támadásokat jelentik.

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök bemutatja a harmadik generációs urándúsító centrifuga modelljét a teheráni nemzeti nukleáris nap alkalmából 2010. április 9-én (Fotó: AFP/ Behrouz Mehri)

A kérdés most már nem az, hogy vajon Irán készít-e atomfegyvert – az IAEA szerint jelenleg nincs bizonyíték rendszerszintű fegyverfejlesztésre –, hanem az, hogy Izrael hajlandó-e elérni a fordói komplexumot, és ha igen, milyen eszközökkel.

A „nukleáris hegy” sorsa tehát nemcsak katonai, hanem diplomáciai kérdés is. A világ vezetői figyelnek: egy izraeli támadás Fordó ellen egy új háborút is elindíthat a Közel-Keleten.

Borítókép: Az iráni Fordó urándúsító létesítmény Teherántól délre (Fotó: Maxar Technologies/AFP)