A gyógyszerész szakmát különösen sújtja az egészségügyet általánosságban jellemző bizonytalanság, hiszen ez veszélyezteti a gyógyszertárak működésének gazdasági stabilitását. Ráadásul a bizalomromboló propaganda, az elkötelezett médiumok segítségével, azzal próbálja „eladni” a kormány megszorító intézkedéseit, hogy szembeállítják a beteget és a patikust. Azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy a gyógyszerészek a saját hasznukat szem előtt tartva jól élnek a kiszolgáltatott betegek pénzéből, és a tőlük kicsikart fillérekből dőzsölnek: a helyzet azonban egészen más. A patikák többsége a hosszú évek intézkedéseinek köszönhetően a kivéreztetés határán áll – magyarázza a kamara elnöke. Hogy miként jutottunk ide? Ehhez tudni kell, hogy a gyógyszertárak egyetlen működési forrása az árrés. A gyártók, a nagykereskedők, a kiskereskedők és a fogyasztók érdekei között kialakult érzékeny egyensúly a jelenlegi gazdasági intézkedések nyomán azonban a felborulás határán áll – fejtegeti Horváth Tamás, rámutatva, hogy az adóterhek növelése, a gazdasági bizonytalanság, az állandóan alakuló változó jogi környezet következményeit a piac szereplői egymásra hárítják – természetesen az erősebb a gyengére –, a sor végén pedig ott van a patika, amelynek végletesen beszűkültek a lehetőségei. De a legsúlyosabb gond az, hogy a törvényhozók nem veszik figyelembe, hogy a gyógyszer-kereskedelem valójában nem csak adásvétel.
A profitnál fontosabb a gyógyítás
– Nem lehet eltekinteni attól, hogy a gyógyszerész hivatást gyakorol. Nem az elérhető profit motiválja elsősorban, a prioritás a gyógyításban való eredményes közreműködésé – szögezi le az elnök. Ebből fakad a kiszolgáltatottság, hiszen a terheket a gyógyszerész már nem tudja tovább hárítani a fogyasztóra – többek között etikai okok miatt sem. A gyógyszertár nem benzinkút vagy szupermarket: itt életek múlnak azon, hogy valaki hozzájut-e időben a neki megfelelő készítményhez. A gyógyszerész munkája egészségügyi közszolgálat, amelynek valóban vannak kereskedelmi keretei. De a közszolgálat az elsődleges – magyarázza az elnök.
Ma a szakmát egyszerű kereskedelmi tevékenységgé degradálják. Pedig a gyógyszerészeket az orvosi egyetemeken képzik, munkájuk speciális egészségügyi tevékenység, hatása pedig a teljes társadalomra kihat. Ha a patikus nem megfelelően végzi a munkáját, annak súlyos, emberéletekben mérhető következménye lehet – ellentétben a többi kereskedő felelősségével – nyomatékosítja a kamara elnöke. Arról már nem is beszélve, hogy a kamara „szétverése” többletköltséget hoz az államnak. Ugyanis a korábban a kamara által hatósági jogkörben elvégzett szakmai, ellenőrzési feladatokat most kénytelen elvégezni az állam.
Köztudott, a kormány liberalizálta a gyógyszer-kereskedelmet arra való hivatkozással, hogy ez az emberek érdekeit szolgálja – olcsóbban, kényelmesebben juthatnak hozzá a készítményekhez. Ugyanakkor a gyógyszer-támogatási szabályok megváltoztatását – az áremeléseket, a legolcsóbb készítmény fogyasztásának kötelezővé tételét – a kormány azzal indokolta, hogy fölöslegesen túl sok gyógyszert fogyaszt az ország népe. A két törekvés azonban egymás ellen hat, azontúl, hogy a legolcsóbb medicina erőszakolása komoly etikai problémákat is felvet – szögezte le az elnök.
Veszélyben az egészségbiztonság
– Mindenkinek azt a szert kell kapnia, ami neki hatásos. Ezen a téren nem lehet a fűnyíró elvet alkalmazni. Az embert kell meggyógyítani, nem a pénztárcáját – mondja. – De azzal – folytatja –, hogy beengednek a gyógyszerpiacra olyan működtetőket, akiket tisztán piaci érdekek vezérelnek – benzinkutakat, hipermarketeket –, óhatatlanul a fogyasztás növekedését generálják. Hiszen egy pusztán piaci szereplőnek az az érdeke, hogy profitot termeljen, tehát minél több készítményt adjon el – vélekedik Horváth Tamás. De felhívja arra is a figyelmet, ez csak a problémakör egyik vetülete. Ugyanis nem lehet megkerülni a gyógyszerek vásárlóinak egészségügyi biztonsága kérdését sem. A gyógyszer egy különleges áru, és a túlfogyasztásnak, az esetleges rossz minőségnek komoly következményei vannak. Egészségkárosodást okoz, aminek költségeit aztán a társadalombiztosításon keresztül mindnyájan megfizetjük.
Kompenzálni a reformok kártételeit
– A kormány még olyan szinten sem vonta be a testületet a szakma jövőjét alapvetően befolyásoló döntések meghozatalába, amelyet a törvény szavatol. Erről bírósági döntés is született, megállapították, hogy nem volt érdemi egyeztetés – hangsúlyozta az elnök. Mint mondta, az Alkotmánybírósághoz fordultak, jelenleg két beadványuk is elbírálás alatt áll. Az egyik a kötelező kamarai tagság eltörlésének tárgyában született, a másik a gyógyszerellátás struktúráját alapjaiban megváltoztató liberalizáció tárgyában. A kapkodó, minden szakmai egyeztetést nélkülöző törvényalkotás után a kamarának más lehetősége már nem volt, minthogy legalább a végrehajtási rendeletek kidolgozása során megkísérelje érvényesíteni az alapvető szakmai normákat.
– Amit tenni tudunk, hogy igyekszünk minél nagyobb teret kiharcolni a gyógyszerész szakmai kompetenciájának, elismertetni azt. Elindítottuk a gyógyszerészi gondozás programját a krónikus betegségek, így például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérzsírszint, valamint az öngyógyszerezés esetén – sorolja az elnök. Mivel általában a betegek nagy része ugyanabba a patikába jár, így a gyógyszerészeknek módjuk van figyelemmel kísérni gyógyszerfogyasztásukat, állapotukat. A nem krónikus betegek esetében is működhet a rendszer: hiszen ha valaki például feltűnően sokszor ugrik be például fájdalomcsillapítóért, egy személyes beszélgetés keretében, ha a jelek arra utalnak, szükség esetén tudatosítani lehet, hogy veszélyben az egészsége, forduljon orvoshoz. Mint mondja, ezt a tevékenységet minél inkább kiszélesítenék, hiszen – a reformok, a vizitdíj, a sorban állás miatt – a betegek egyre kevésbé jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz. A kamara mindenesetre törekszik arra, hogy a maga eszközeivel kompenzálja a reform kártételeit.
A holnapi közgyűlésről Horváth Tamás úgy fogalmaz: amikor a vezetőség fél évvel ezelőtt elnyerte pozícióját, úgy gondolták, hogy négy évre tervezhetnek. Amit tudtak, a rohamszerű változások közepette megtettek, de ez leginkább „tűzoltás” volt. A munka dandárja most jön, aminek az elvi alapjai azért már körvonalazódnak. Horváth Tamás – aki egyébként a gyógyszerész kamara képviseletében a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal soros elnöke is – úgy véli: a kamarai tagság kötelező jellegének megszüntetése nem fogja meggyengíteni a szervezetet, ahogy vélhetőleg szerették volna egyesek. A kamarai tagság társadalmilag megbecsült szakmai etalon, és ennek erősítésén kíván dolgozni – az egész társadalom érdeke ez.
origo.hu
Továbbra sem tudni, miért gyulladt ki a Penny Veszprémben
