Hitelből növekvő gazdaság

Belejátszik a bruttó nemzeti össztermék (GDP) növekedésébe a lakosság eladósodása – hangsúlyozta lapunknak Csaba László közgazdász, aki szerint ennek is köszönhető, hogy az elemzői várakozásokkal ellentétben magasabb az első negyedéves GDP. Eszerint részben az állampolgárok által felvett hitelek hajtják előre a magyar gazdaságot.

2007. 05. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lakosság hitelfelvételei – mivel hozzájárulnak a GDP legnagyobb részét befolyásoló fogyasztás növekedéséhez – összességében rövid távon növelik a bruttó nemzeti összterméket: ezzel is magyarázható, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb lett az idei első negyedév GDP-gyorsjelentésében foglalt növekedési ütem – fogalmazott lapunknak Csaba László közgazdász. A Közép-európai Egyetem (CEU) professzora szerint a lakosság a megszorítások ellenére nem fogta vissza kiadásait, hanem a hitelfelvételekbe menekült, ami átmenetileg ugyan kedvezően befolyásolja a fogyasztás szintjét, középtávon azonban tarthatatlan folyamathoz vezet, melynek csak a jövedelmek erőteljes növekedése vethet majd később véget.
– A háztartások sérülékenysége nőtt, csakúgy, mint a pénzintézetek kockázata, miközben a bedőlt hitelek és a rossz adósok aránya folyamatosan gyarapszik – szögezte le a közgazdász. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentése szerint a háztartások kötelezettségei továbbra is növekvő tendenciát mutatnak, idén március végére elérték a 6228 milliárd forintot, amely a tavalyi GDP közel harminc százalékára rúg. Miközben a munkanélküliség romló tendenciát mutat, a reálbérek csökkennek, a fogyasztási célú hitelfelvételek egyre veszélyesebb mértékű elszaporodásának lehetünk tanúi, éppen ezért a pénzügyi felügyelet el kell hogy érje e folyamat korlátozását – figyelmeztetett Csaba László. Az ördögi kör ugyanis már hamarosan bezárulhat a problémás banki követelések értékének növekedésével, a nem fizető családok és végelszámolás vagy csődeljárás alatt álló vállalkozások számának megugrása miatt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) kimutatása szerint a pénzügyi szektor problémás hitelállománya a tavaly december végi 114 milliárd forintról március végére 124 milliárdra növekedett.
Az egyik legnagyobb hazai követeléskezelő, az Intrum Justitia adatai szerint tavaly megduplázódott a pénzügyi szektortól hozzájuk érkező megbízások értéke. Felfalusi Péter ügyvezető igazgató lapunknak kifejtette, hogy tavaly 416 ezer új ügyet vettek át adminisztratív behajtásra, míg az a szám 2005-ben csak 254 ezer volt. A vállalkozások hiteleivel kapcsolatosan sem jobb a helyzet: a Coface követeléskezelő vállalat jelentése szerint 2007 első negyedévében 24 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenséggel kapcsolatos hazai cégeljárások száma, és negyven százalékkal nőtt a végelszámolás alatt álló vállalkozások száma. A PSZÁF tegnapi közleménye szerint a teljes pénzügyi szektor által közvetített tőke mára meghaladja a teljes GDP nagyságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.