Patthelyzet a Fidesz népszavazási ügyében

Az alkotmánybírák már megkezdték a Fidesz és a KDNP kérdéseinek elemzését a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj ügyében. A tárgyalás időpontját azonban még nem tűzték ki. Úgy tudjuk, a döntést májusban meghozzák. Folytatja a bírói testület az országos népszavazás jelenlegi ellentmondó szabályainak vizsgálatát. Az Országgyűlés pedig várhatóan törvénybe iktatja, hogy a vizitdíj és kórházi napidíj a költségvetés bevételeit gyarapítja.

2007. 05. 06. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szocialisták parlamenti frakcióvezetője korábban még azt hangoztatta, hogy a Fidesz és a KDNP tavaly október 24-én benyújtott népszavazási kérdései módot adnak majd, hogy a kormánypártok kampányt folytassanak és meggyőzzék a választópolgárokat a kórházi napidíj és a vizitdíj létjogosultságáról. A meggyőzésről a jelek szerint mostanára lemondtak. Sőt, tervezetet nyújtottak be a hatályos költségvetési törvény módosítására. A jogszabályba várhatóan beiktatják azt az új passzust, amely szerint az orvosi rendelőkben és a kórházakban a betegek által kifizetendő összeg az állami költségvetés bevételeit gyarapítja. A napidíj és a vizitdíj eddig az egészségügyi intézményeket illette meg.
A módosítás azért érdekes, mert az alkotmány és a népszavazási törvény értelmében a költségvetési törvényről nem lehet népszavazást tartani. A Fidesz és a KDNP kérdései közül az egyik, a vizitdíjról szóló a kezdeményezés időpontjában, tavaly október 24-én még nem érintette a költségvetés kérdéskörét, az Országos Választási Bizottságnak (OVB) tehát hitelesítenie kellett volna a kérdést.
Az OVB azonban – mint ismeretes – elutasító döntést hozott. Az Alkotmánybíróság ezért ez év márciusában hatályon kívül helyezte az Országos Választási Bizottság határozatát, és új eljárást rendelt el. A két ellenzéki párt ezután újrafogalmazta a kezdeményezését, és a 2008. évi költségvetési időszakra vonatkozóan kért választ a választópolgároktól: egyetértenek-e a kórházi napidíj és a vizitdíj bevezetésével. Az OVB ezeket a kérdéseket sem hitelesítette, arra hivatkozva, hogy a két bevételi forrás az elkövetkező időkben az állami költségvetés része lehet.
A régi trükk
A jogszabályok szerint az OVB-nek nincs arra módja, hogy ilyenformán a jövőbe tekintsen, és feltételezései alapján megtagadja a hitelesítést. A referendum csak akkor akadályozható meg, ha a kérdés közvetlen és közeli összefüggésben áll az éppen hatályos költségvetési törvénnyel. A távoli és közvetett összefüggés nem teszi lehetővé a referendum megtagadását. A kormánypártok a törvénymódosítási javaslatból ítélve a közvetlen és közeli összefüggést óhajtják megteremteni a parlament által megszavazott költségvetési törvény és az ellenzéki pártok népszavazási kezdeményezése között. Vagyis megpróbálják kihúzni a talajt a referendum alól. Erre korábban már volt példa a szocialisták gyakorlatában. A Horn-kormány ugyanis maga kezdeményezett népszavazást a földtörvény módosításáról. Indítványát azért fogalmazta meg, hogy meghiúsítsa a kisgazdapárt akkor már benyújtott népszavazási javaslatát. Az Alkotmánybíróság (AB) akkor úgy döntött: az előzés szabálytalan, mert a kormány ilyen módon nem teheti lehetetlenné a már elindított népszavazási eljárást.
Az akkori és a mostani esett között az a különbség, hogy az OVB hajdan jóváhagyta a kisgazda-kezdeményezést, a szükséges aláírásokat pedig összegyűjtötték. Ugyanakkor nem vitatható, hogy már a jelenlegi népszavazási eljárás is szabályszerűen megindult, hiszen a két ellenzéki párt vezetői a vizitdíj és a kórházi napidíj ügyében március 14-én benyújtották kérdéseiket az OVB-hez. A választójogi testület áprilisban mindkét kérdés hitelesítését megtagadta. Az eljárás jelenleg is folyamatban van, hiszen a kezdeményezők kifogást nyújtottak be a választási bizottság határozata ellen. Információnk szerint az Alkotmánybíróság a kérdéseket már elemzi, bár Sereg András szóvivő szerint a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
Szigetiék szembeszállnak
az AB indokaival
Felülvizsgálatra vár az OVB elutasító határozata a tandíj ügyében is. Utóbbi kérdés hitelesítését eddig kétszer tagadta meg a választási bizottság. Először tavaly novemberben, majd – miután az AB ez év márciusában új eljárásra utasította az OVB-t – az idén áprilisban. A jelenlegi szabályozás súlyos hibája, hogy az alkotmánybírák akkor sem változtathatják meg az OVB hitelesítést megtagadó döntését, ha ez mindenképpen indokolt volna. Csupán arra van módjuk, hogy ismételten visszadobják a megalapozatlan elsőfokú döntéseket. A hasonló ügyekkel eddig nem volt gond, hiszen az OVB az új határozat meghozatalakor mindig követte a bírói határozatokban foglalt útmutatást. A tavaly februárban megválasztott választójogi testület Szigeti Péter elnökletével azonban már többször is szembeszállt az AB indokaival, és ragaszkodott saját korábbi döntéseihez. A jogorvoslati jog mint alapvető alkotmányos lehetőség a népszavazási ügyekben így jelenleg nem érvényesül. A dilemmát – a Fidesz javaslata szerint – végső soron törvénymódosítással kellene feloldani.
Bihari: Súlyos törvényi hiba
Az Alkotmánybíróság elnökének álláspontja szerint a népszavazásról szóló törvény további súlyos hibákban szenved. Fellebbezési jogot ad például az ellen a határozat ellen, amellyel az Országgyűlés állást foglal az OVB és az AB által már jóváhagyott referendumról. Legutóbbi tájékoztatóján Bihari Mihály kifejtette: mivel a képviselők döntése csak a kiírandó népszavazás formai feltételeiről szólhat, az Országgyűlés jóváhagyó határozatát az AB-nek már nem kellene felülvizsgálnia. Az eljárás 1997-ben beiktatott szabályai olyan bonyolultak, hogy azokat egyszerűsíteni kell. A második jogorvoslati lehetőség fölösleges.
Az Alkotmánybíróság a héten folytatja a népszavazásról szóló törvény vizsgálatát. Több beadvány alapján kedden harmadik alkalommal elemzi, hogy a referendum mint a hatalomgyakorlás közvetlen formája az alkotmánynak megfelelően érvényesül-e. Választ keresnek arra is, hogy az érvényes és eredményes népszavazás mennyi ideig kötelezi az Országgyűlést arra, hogy a nép döntésének megfelelően megszavazzon, vagy ne szavazzon meg bizonyos rendelkezéseket. Például ne privatizálja az egészségügyi intézményeket, ne tegye lehetővé a gyógyszerek patikán kívüli árusítását és adjon elővásárlási jogot a családi gazdálkodóknak a termőföldek értékesítésekor. A kórház-privatizáció, a gyógyszerárusítás és a gazdálkodók elővásárlási joga ügyében a Fidesz és a KDNP legkésőbb július közepéig gyűjtheti össze a népszavazás elrendeléséhez szükséges 200 ezer támogató aláírást. A voksolás időpontját a köztársasági elnök írja ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.