Pesszimizmusban élenjárunk

Borúlátók a visegrádi országok vállalkozói, azonban közülük is a magyar cégvezetők ítélik meg legnegatívabban a jelenlegi helyzetet. Az Ernst & Young felmérése szerint a legkomolyabb gondokat az adó- és az oktatási rendszer, valamint a közigazgatási környezet okozza a versenyképességükben alig bízó magyar vállalkozásoknak.

Elégedetlenek jelen helyzetükkel a cseh, lengyel és szlovák vállalkozók is, ám a legkomorabb képet a magyarok vázolták fel az Ernst & Young (EYG) tanácsadó cég körkérdésére. Az elemzés tegnapi bemutatása során Havas István, az EYG vezérigazgatója, valamint Vámosi-Nagy Szabolcs adóigazgató rámutatott: a felmérésben részt vevő cégek a százas skálán mindössze 40–50 pontot adtak mostani helyzetüknek. Ezen belül a szlovákok voltak a legbizakodóbbak (49,5 pont), őket a csehek (43,2 pont) és a lengyelek (41,6 pont) követik, míg hazánk csupán 41,4 pontot ért el. Az adatok hátterében egyebek mellett az húzódik meg, hogy a magyar vállalkozók igen negatívan vélekednek a magyar társadalmi és politikai környezetről, és úgy vélik, az állam túl erősen avatkozik be a gazdasági folyamatokba.
A válaszadók több mint háromnegyede szerint a döntéshozatal előtt a politikusok nem egyeztetnek a vállalkozókkal, ráadásul bonyolult adórendszerrel s túlzott elvonásokkal akadályozzák a működését. A válaszadók 90 százaléka szerint a magyar adószisztéma átláthatatlan, 84 százalékuk szerint pedig a kormány olyan gyakran alakítja át az adójogszabályokat, hogy valójában lehetetlen nyomon követni azokat. A felmérésből az is kiderül, hogy míg a magyar adójogszabályok kibogozásával a vállalkozók 63 százalékának gyűlik meg a baja, ez az arány a szlovákoknál csak 11 százalék.
Az EYG tanulmánya arra is rámutat, hogy a magyar közigazgatás nem segíti elő a vállalkozások fejlődését, és jócskán hagynak kívánnivalót maguk után a finanszírozási források is. A válaszadók 90 százaléka a bankokhoz fordul kölcsönért, vagy saját forrásokat vesz igénybe, ha pénzszűkébe kerül, a további lehetőségek – pályázatok, támogatások – aránya elenyésző. Igen lehangoló adat az is, hogy a válaszadók csupán egytizede vélekedett úgy, hogy a magyar vállalkozások jól felkészültek a nemzetközi cégekkel való versenyre a magyar piacon, és csak minden huszadik cégvezető gondolkodik azon, hogy a nemzetközi piacon is próbára tegye társasága versenyképességét. A helyzet nehézségét mutatja az is, hogy a vállalkozók felének komoly terhet okoz a foglalkoztatotti jogviszonyok fenntartása anyagilag, igaz, a cseh és a szlovák cégvezetők e vonatkozásban még a magyaroknál is borúlátóbbak.
További gond, hogy a magyarok 88 százaléka szerint a mostani oktatási rendszer nem képes kielégíteni a gazdaság gyorsan változó igényeit, igaz, ezzel a környező országokban is elégedetlenek a cégvezetők.