A régen szebb napokat látott Hollóházi Porcelánmanufaktúra ismét – a 2005-ös 231 millió forintos veszteség után –, ha minimálisan is, de nyereséget ért el az előző évben. Ennek azonban ára volt: a gyártól tavaly mintegy 120 munkásnak kellett távoznia, emellett a gyártási struktúrát is a vevők igényeihez kellett igazítani, valamint energiatakarékossági lépéseket vezettek be. Az inkább nullszaldósnak mondott eredmény mellett a manufaktúra körülbelül 500 millió forintnyi banki tartozást cipel a hátán.
Ilyen körülmények között az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) idén májusban ismét kiírta a porcelángyár értékesítésének pályázatát. 2004-ben az első értékesítési próbálkozásnál mindössze egy cég érdeklődött, amely nem tudta volna fenntartani az akkor még jócskán veszteséges vállalatot. 2005-ben szintén egy érdeklődő akadt, akkor viszont az ÁPV Zrt. ítélte gyengének az ajánlattevő pénzügyi biztosítékát. Harmadszorra tárgyalásos úton próbáltak szabadulni a hollóházi üzemtől, ám ez a módszer sem vezetett megoldáshoz. Az új kiírás alapján a manufaktúra eladandó háromnegyed részét 403 millió forintra értékelték, a jelentkezés pedig június 6-án zárul majd le. A pályázónak öt évig meg kell tartania a telephelyet és a mostani 260 munkavállalót is. Oravecz Péter, az ÁPV Zrt. szóvivője szerint ezekkel a feltételekkel megtartható a márkanév. Mint mondta, jobb, ha nem az állam vállalja a gyártással járó piaci kockázatokat. Ha most sem sikerülne az értékesítés, a többségi tulajdonos akkor sem járna rosszul, hiszen az egymilliárd forintos árbevételű Hollóházi Porcelánmanufaktúra évi 240 millió forintnyi adót és járulékot fizet be az államkasszába, nem beszélve a 90 millió forint értékű általános forgalmi adóról.
Pálfi József, a gyár igazgatója úgy látja, nem a tulajdonos személyén múlik az ipar fennmaradása.
– A porcelánmanufaktúrának vége van Magyarországon, még legfeljebb öt–tíz éve lehet hátra a munkaigényes kézi gyártásnak – hangsúlyozta. Szerinte a mintegy másfél évtizede történt technológiai robbanásnak köszönhetően a világ legtöbb helyén automatizált gépsorok vették át a munkások szerepét, Hollóházán viszont továbbra is sok embert kell a termeléshez foglalkoztatni, ami jóval drágább gyártást is eredményez. – Míg a kínai, török vagy akár lengyel gyártók körülbelül 150 forintért adnak egy tányért, mi 3000-ért – indokolta Pálfi József a honi porcelángyártás ellehetetlenülésének okát. Kitért arra is, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra azért tud továbbra is minden gond nélkül fennmaradni, mert ott a luxus felső osztályát célozzák meg a termékekkel, és így az olcsó áruk elszaporodása csak kis- mértékben veti vissza a gyár eladásait. A hollóházi márkanév viszont nem elég erős ahhoz, a herendihez hasonló árakat szabjanak. – Míg a hollóházi Magyarországon a tizenkettedik legismertebb márkanév, külföldön szinte sehol sem hallottak róla – mutatott rá a vezető. Hozzátette, mivel összesen 3-4 milliárd forintos piaca van a porcelántermékeknek nálunk, nem érdemes nagyobb összeget kockáztatni a márka újjáépítésébe. Ezt a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt. saját erejéből nem is tudná megtenni, hiszen az igazgató bevallása szerint jelenleg szinte minden eszközüket jelzálog terheli, tehát tulajdonképpen hitelképtelenek. Pálfi József ezért nem is az iparágból számít esetleges vevőkre. Szerinte e téren legfeljebb csak olyan jöhetne szóba, aki új piacokat tudna nyitni, például a volt szovjet tagállamokba. A nagyobb értéket inkább a több mint 200 éves ipari hagyományban látja, valamint a hatalmas termelőhelyiségben, melyet sok egyéb tevékenységre is fel lehetne használni.
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra hasonló cipőben jár: körülbelül egymilliárd forintos bevételt produkál évente, 2006-ot mégis több tíz millió forintos mínusszal zárta. A jelenleg 305 főt foglalkoztató céget a pécsi önkormányzat ingyen vette át az ÁPV Zrt.-től. Akkor még azt tervezték, hogy a jelenleg kihasználatlan létesítmények is hasznosuljanak. Ezekből idén a Zsolnay kulturális negyed terveinek elkészülését várják.
origo.hu
Kövesse nálunk élőben Orbán Viktor beszédét Ráckevéről – élő videó
