Az igazságszolgáltatás minden bizonnyal kiindulópontnak tekinti majd a Legfelsőbb Bíróság most elkészült tízoldalas ítéletének okfejtését a hasonló ügyekben – nyilatkozta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd. A védő azt a két férfit képviselte a 2004 áprilisa óta tartó eljárásban, akik az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztása előtt plakátokat helyeztek el Budapesten. Az oszlopokra kiragasztott plakát felirata ez volt: „Lehet nemet mondani!” A szöveg közelében az EU jelképe mellett ötágú vörös csillag és horogkereszt volt látható.
Próbára bocsátás
A két budapesti lakost tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt 2005-ben egy év időtartamra próbára bocsátotta a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ítéletet a Fővárosi Bíróság (FB) 2006-ban jóváhagyta. A jogerős döntés indoklása szerint a vádlottak magatartása jogellenes, hiszen a büntető törvénykönyv (Btk.) tiltja a vörös csillag és a horogkereszt közszemlére tételét. Ez alól ugyan van néhány kivétel – például az ismeretterjesztés és a tudományos, művészeti célú és jellegű ábrázolás –, a jelenlegi eset azonban nem sorolható a felmentésre okot szolgáltató kivételek kategóriájába.
A plakát az FB szerint az elkövetők álláspontját fejezte ki. Az adott véleménynyilvánítás bűncselekmény. Hasonlóképpen nyilatkozott az ügyészség is. Azt hangsúlyozta: a vádlottak számára is nyilvánvaló volt, hogy a törvény tiltja az önkényuralmi jelképek használatát.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) a védő kérelmére rendkívüli perorvoslat keretében felülvizsgálta és megváltoztatta az első- és a másodfokú ítéletet: felmentő döntést hozott. A felülvizsgálati határozat lényege röviden az, hogy a vörös csillag és a horogkereszt közszemlére tétele formai értelemben bűncselekmény volt: megvalósította a tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségét. A vádlottak mégsem vonhatók felelősségre, mert cselekedetük nem veszélyes a társadalomra. Enélkül pedig egyetlen jogsértőnek minősülő magatartás sem tekinthető bűncselekménynek.
Párhuzam a diktatúrákkal
A plakátragasztás tényétől a Legfelsőbb Bíróság a következő okfejtéssel jutott el a felmentő ítéletig. Mindenekelőtt megállapította, hogy a büntető törvénykönyv szerint a horogkereszt, a nyilaskereszt, az SS-jelvény, az ötágú vörös csillag, a sarló-kalapács: önkényuralmi jelképek. Ezek, és az ezekről készült ábrázolások terjesztése, közszemlére tétele bűncselekmény. Nem büntethető azonban, ha a különben tiltott jelképeket ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból használják, illetve alkalmazásukkal a történelem és a jelenkor eseményeiről kívánnak tájékoztatni. A felülvizsgálati tanács is leszögezte, hogy az uniós részvételünk ellen érvelő személyek magatartása, plakátja nem sorolható a kivételek közé. Vagyis: emiatt nem mondható, hogy a vádlottak nem követték el a bűncselekményt. Arról ugyanis nincs szó, hogy esetleg az ismeretterjesztés lett volna a céljuk, netán a múlt, vagy a jelenkor eseményeit kívánták volna szemléltetni. Az ítélet erről a többi között a következőket tartalmazza: „A közszemlére tett plakáton ábrázolt horogkereszt és ötágú vörös csillag … s a »lehet nemet is mondani« felirat az Európai Unió és az önkényuralmi jelképekhez kötődő politikai diktatúrák párhuzamba állítását, összehasonlítását, az Európai Unióhoz történő csatlakozás kritikáját fejezi ki.” Hivatkozik ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság döntése a büntető törvénykönyvnek arra az alapvető rendelkezésére, hogy bűncselekmény csak az olyan jogellenes magatartás lehet, amely veszélyes a társadalomra. A társadalomra pedig az a magatartás veszélyes, amely sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait.
Az önkényuralmi jelképek használata kétségtelenül jogszabályba ütközik. A büntető törvénykönyv indoklása szerint a különböző szélsőséges (fasiszta és bolsevista) szimbólumok továbbélése, ismételt felhasználása felháborítja, jogos érzékenységében sérti a társadalom jelentős részét. A törvényben leírt cselekmények rontják hazánk hírnevét is. A jogszabály a köznyugalom védelmét kívánta szolgálni.
Nem azonosultak az ideológiákkal
A törvény által tilalmazott önkényuralmi jelképek nyilvános használata a plakátragasztók esetében ugyanakkor nem veszélyes a társadalomra. Az LB felülvizsgálati tanácsa ezt az Alkotmánybíróság 2000-ben elfogadott döntésének figyelembevételével állapította meg. Az Alkotmánybíróság hajdani állásfoglalása szerint az önkényuralmi jelképek használatának lényege az azonosulás a náci és bolsevik népirtó ideológiákkal, amelyek képviselői a hatalom kizárólagos, erőszakos megszerzésére törekedtek. A budapesti büntetőügy vádlottjai viszont nem terjeszteni, propagálni, népszerűsíteni kívánták a vörös csillaghoz és a horogkereszthez kapcsolódó eszméket, hanem azokat elítélve akartak párhuzamot vonni az Európai Unió általuk ugyancsak elutasított hatalmi rendszerével. Cselekedetük – a végérvényes döntés szerint – nem volt alkalmas félelemkeltésre, a fenyegetettség érzésének kiváltására, a köznyugalom veszélyeztetésére. A társadalomra veszélyesség hiányában bűncselekmény nem valósult meg. Ez vezetett a vádlottak felmentéséhez.
origo.hu
Több száz tacskó döntött rekordot Budapesten
