Analízis a titkosszolgálatok válságáról

Gyurcsány Ferenc második miniszterelnöksége óta folyamatos válságban vannak a kiemelt fontosságú állami intézmények, így a magyar titkosszolgálatok is – így összegzi jelentését a Budapest Analyses. A szervezet rámutat, aggodalomra ad okot a hivatalos és a szocialista kötődésű magánszolgálatok között kialakult szimbiózis, valamint az orosz politikai befolyás nagysága a titkosszolgálatokban és a magyar közéletben.

A magyar titkosszolgálatok működési zavarait, korrupciós ügyeit, hatalommal való visszaéléseit a jelenlegi válság csak felerősítette, gyökerei azonban visszanyúlnak a rendszerváltás idejére – szól a Budapest Analyses (BA) elemzésének alapvetése. Kifejtik, a szolgálatok tagjai, vezetői következetesen és sikeresen akadályoztak meg minden olyan törekvést, amely az intézményrendszer átalakítását, a kádárista elit pozícióinak visszaszorítását tűzte ki célul.
A BA emlékeztet az Orbán-kormány négy évére, amikor az anyagi, költségvetési megbecsültség mellett politikai és szakmai értelemben is elismerés övezte a titkosszolgálatok tevékenységét. Az eredmények nem maradtak el: a neonáci, antiszemita szervezetek és személyek kiszorítása az ország területéről, a külföldi szervezett bűnözés hídfőállásainak felszámolása, az ország biztonsági és politikai stabilitásának megőrzése a balkáni és koszovói válság és a NATO-ba való belépés idején. A szovjet/orosz behatolás visszaszorítása, a magyar szolgálatok függetlenítése kulcsfontosságú volt a NATO- és EU-tagság elé néző Magyarország számára. A szolgálatok megtisztítása a szovjet/orosz befolyástól nem csupán a szövetségesek jogos elvárása volt, hanem a nemzeti függetlenségnek, a nemzeti érdekek érvényesülésének alapvető feltétele is. Ezért az Orbán-kormány számára prioritás volt, hogy a magyar szolgálatok élére olyan személyeket nevezzen ki, akik már mentesek voltak a közvetlen szovjet/orosz befolyástól.
Az állambiztonsági múlttal és szoros szocialista kötődésekkel rendelkező „régi gárda” azonban úgy érezhette, hogy a jobboldali koalíció fennmaradása végleg megfoszthatja kiváltságos pozícióitól és a visszatérés lehetőségétől. A „Szigorúan titkos” állományú múlttal bíró Medgyessy Péter miniszterelnök hatalomra kerülése 2002-ben lényegében megtestesítette azt a visszarendeződést, amely nem csupán a szolgálatok vezetői köreiben, hanem a teljes államigazgatásban és általában a közéletben végbement – vonja le a következtetést a BA. Az elemzés állítja, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején az öt magyar titkosszolgálat élén már csak olyan személyek voltak, akik maximálisan eleget tettek a miniszterelnök „kézi vezérlési” igényének, akik nem fogalmaztak meg önálló elképzeléseket, és még azt is eltűrték, ha a politikai vezetés történetesen nem velük, hanem a fejükön átnyúlva valamelyik „bizalmasabb” beosztottjukkal intéztette az ügyeket. Ez és Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő kancelláriaminiszter megjelenése jelentette annak a negatív spirálnak a kezdetét, ami mára teljesen ellehetetlenítette a szolgálatokat – írja a Budapest Analyses elemzése.
A bajt a jelenlegi vezetők gyengesége és felelőtlensége mellett az is tetézi – véli a BA –, hogy az elmúlt csaknem két évtized során létrejöttek „kiugrott vagy kirúgott” állambiztonsági tisztekből álló és általuk ellenőrzött, biztonsági cégek formájában működő magán-titkosszolgálatok, s ezek a jelenlegi szolgálati vezetők révén magával a törvényes keretek között működő titkosszolgálatokkal is szoros kapcsolatba kerültek. A BA emlékeztet a közismert tényre például, hogy Gyurcsány Ferenc feleségének a családja, az Apró család több tagja is az állambiztonság munkatársa volt, majd a rendszerváltozás idején onnan kiléptek, és létrehoztak olyan biztonsági cégeket, amelyek komoly szerepet játszottak az Apró- és Gyurcsány-féle üzleti érdekeltségek megerősítésében, illetve a szocialisták pozícióinak a kiépítésében.
A szolgálatok szakmai leépülését leglátványosabban a Nemzetbiztonsági Hivatal napokban távozott, kommunista állambiztonsági múlttal is rendelkező vezetőjének, Galambos Lajosnak, illetve helyettesének, Laborc Sándor felemelkedésének a története jelképezi az Egymásért Alapítvány ügyében. Laborc a BA szerint nem csupán Gyurcsány bizalmát évezi, hanem minden valószínűség szerint Moszkváét is.
A BA szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi ügyek elvonhatják a politikusok és a közvélemény figyelmét olyan stratégiai jelentőségű kérdésekről, mint az energiabiztonság, általában az orosz politikai befolyás nagysága és mértéke a titkosszolgálatokban és a magyar közéletben. A jelentés végül felteszi a messzire mutató kérdést: a titkosszolgálatok tudtával vagy aktív közreműködésével történik-e olyan illegális tevékenység ma Magyarországon, mint a hasadóanyagokkal és fegyverekkel történő illegális kereskedelem, vagy a sokmilliárdos haszonnal járó kábítószer-kereskedelem.