Talán sehol nem rombolják le olyan gyorsan a befogadó Európa mítoszát, mint Svájcban. A konzervatív Svájci Néppárt (SVP) nemrég aláírás-gyűjtési kampányt indított, hogy – az országban kötelező érvényű – népszavazás után betiltsák a muzulmán mecsetekhez tartozó tornyok, a minaretek építését. Nincs szükségük minaretekre a muzulmánoknak hitük gyakorlásához, azok csak az agresszív, terjeszkedő iszlám szimbólumai – így érvel az 55 képviselőjével a svájci parlament felsőházának legnagyobb frakciójával rendelkező párt. A tilalom pártfogói gyakran hivatkoznak Recep Erdogan török kormányfő egy korábbi kijelentésére, miszerint „a mecsetek a mi támaszpontjaink, a minaretek a szuronyaink, a hívők a katonáink”. Ulrich Schlüer, a kampánybizottság társelnöke szerint a minaretek terjedése az iszlám hatalomátvételét mutatja. „A minaretek betiltása világos jelzést adna, hogy ha valaki itt akar élni, jobb elfogadnia polgári törvényeinket. Aki ezt nem teszi meg, elmehet” – fogalmazott Oskar Freysinger néppárti politikus.
Az országban élő mintegy 350 ezer főnyi muzulmán közösséget megdöbbentette a néppárti kampány, ami szakértők szerint a muzulmánok körében radikalizálódáshoz vezethet. Adel Méjri, a Svájci Mozlim Liga vezetője elmondta, a helyi muzulmánoknak nem is elsőrendű célja, hogy minareteket építsenek, a beilleszkedés viszont annál inkább. Ők azért is csalódottak, mert Christoph Blocher igazságügy-miniszter, néppárti elnök alig több mint két hónapja integrációs és biztonsági tanácskozásra hívta a szervezet képviselőit. A radikális iszlám térnyerésétől egyébként a kormányzat is tart: a kampány ellen már három miniszter is felszólalt. Micheline Calmy-Rey külügyi tárcavezető szerint hiba lenne egyszerű népszerűség-növelő akciónak vélni a kampányt az októberi parlamenti választások előtt. A svájciak ugyanis megértő füllel hallgatják az SVP üzenetét. Ezt jelzi, hogy közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezettek 43 százaléka egyetért a minaretek építésére vonatkozó tilalommal. A néppárt mindenesetre könnyedén elérte, hogy Svájcban ma ne legyen olyan hatóság, amely sietne elsőként kiadni az építési engedélyt rájuk. Az alpesi országban eddig mindössze két kis mecset és hozzá tartozó minaret épült: az egyik 1963-ban Zürichben, a másik tizenöt évvel később Genfben. A mozlim hívők többnyire elhagyott gyárépületekben és raktárakban imádkoznak.
Kapuzárás Európában? Az európai közvélemény döntő része a bevándorlási kvóták mellett száll síkra, derült ki azokból a vizsgálatokból, amelyeket a France 24 nemzetközi francia hírtelevízió megbízásából készültek nemrég. Eszerint a franciák 62 százaléka, a németek 66 százaléka, az olaszok és a spanyolok több mint háromnegyede, a britek 80 százaléka szerint az országukba bevándorlók előtt foglalkozásuktól és nemzeti hovatartozásuktól függően létszámkorlátozásokat állítsanak fel. Arra a kérdésre, hogy mit gondol az országban élő bevándorlók számáról, Nagy-Britanniában a válaszadók kétharmada gondolta úgy, hogy „túl sokan” vannak. Arányuk Németországban és Olaszországban egyaránt 55, Spanyolországban 45, Franciaországban viszont csak 32 százalék. (MN)

Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő