Az amerikaiak egyre-másra csökkentették a NASA költségvetését, sikertelen programokat kezdtek és vetettek el, a két súlyos katasztrófa, a Challenger és a Columbia tragédiája pedig soha nem gyógyuló sebet ejtett az űrkutatáson. Vagyis az amerikaiak elkezdték hanyagolni az űrkutatást, s teret engedtek másoknak. Manapság is ez a helyzet, a NASA magáncégekkel köt szerződést fejlesztésekre és űrutazásokra, amelyek természetesen profitból élnek, ellentétben a NASA-val. A SpaceX-nek így szüksége van a reklámozásra, valamint Elon Musk rendszeres és harsány nyilatkozataira, amelyeket mindig komolyan vesz a világsajtó. Ezek egyike a Marsra történő utazás, amelyet a milliárdos befektető szavai szerint lényegében bármikor meg tudnánk próbálni. A valóságban az űrutazás sokkal bonyolultabb ennél, s nem csupán technikai, de erkölcsi kérdéseket is felvetne egy ilyen misszió. De jó eséllyel a közeljövőben nem fog senki elindulni a vörös bolygóra, ha a Holdra se tudunk eljutni.

Kapu Tibor azért van fent az űrállomáson, hogy itt, a Földön legyen nekünk könnyebb. Természetesen pénzbe kerül az űrutazás, Magyarországnak nincs saját rakétakilövő állomása, se rakétája, itt társulni kell azokkal, akiknek van ilyenje. Egyes baloldali, mélységesen proletár megmondóemberek a misszióra költött pénzt azonnal átszámítják lélegeztetőgépre, hogy bizonyítsák, mennyire értelmetlen Kapu Tibor utazása. Pedig ezt úgy hívják: befektetés. A magyar állam a jövőbe fektetett be pénzt, egy kiváló és tehetséges fiatalember segítségével, hogy az űrversenyből is kivegyük a részünket. Nem minden befektetés jön vissza azonnal. De ez a misszió olyan, amelyből az unokáink is profitálnak, s búvópatakként vissza fog térni minden egyes fillér. A jövőt ugyan nem látjuk, de ezzel a kísérlettel nem lehet veszíteni.