Hétfőn tárgyalja a parlament azt a kormánypárti javaslatot, amely az állami intézmények adósságának drasztikus növekedését kívánja megállítani. Az indítványt a szocialista Szabó Lajos nyújtotta be. A politikus érdeklődésünkre elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy az eddigieknél korábban is ki lehessen küldeni kincstári biztost az adóssággal küszködő állami intézményekhez. A jelenlegi szabályok értelmében ugyanis a biztos csak akkor jogosult fellépésre, ha a költségvetési szervezet hatvan napon túli tartozása meghaladja az 50 millió forintot, vagy az éves kiadási főösszeg 3,5 százalékát. Az indítványt ezen a héten már megszavazták a parlament szakbizottságai, ezért Szabó arra számít, hogy a hétfői voksoláskor az ellenzéki képviselők is támogatni fogják a javaslatot. A módosítás nem határozza meg, hogy pontosan mikor indokolt a kincstári biztos fellépése, a megelőző célú kirendelés időpontjáról az adott intézmény vezetője és a pénzügyminiszter döntene közösen. A jelenleginél korábbi beavatkozásra azért van szükség a képviselő szerint, mert az adósság kezelése lényegesen nehezebb, ha az állami intézmény tartozásállománya átlépi a megengedhető korlátot. Az indítvánnyal és az államkincstári adatokkal kapcsolatban Tállai András, az Országgyűlés költségvetési bizottságának fideszes tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési egyensúlyról szóló győzelmi jelentéseket semmi nem indokolja, s egyes állami intézmények eladósodása mára szinte kezelhetetlenné vált.
A költségvetési szervek adósságállományára csak következtetni lehet, a tartozásokat regisztráló Magyar Államkincstár legfrissebb adatai ugyanis 2006 októberiek. Eszerint a tavaly év eleji szint nyolcszorosára ugrott a költségvetési szervezetek hatvan napon túli adósságállománya, az átütemezett adósság pedig az ötszörösére nőtt. Az elmúlt 10 év adataiból kitűnik, hogy a költségvetési szervek adósságállománya 2004-ben kezdett el meredeken emelkedni. 2004-ben az átlagos tartozás 5,9 milliárd forintról 11,6 milliárdra ugrott, azaz egy év leforgása alatt a költségvetési szervek adóssága gyakorlatilag megduplázódott. Az eladósodás 2005-ben is folyamatosan nőtt, tavaly azonban ijesztő méreteket öltött: tíz hónap alatt az állammal szemben fennálló tartozás megtízszereződött, a társadalombiztosítás felé regisztrált adósság majdnem kilencszeresére nőtt, a külső beszállítók kifizetetlen számláinak értéke pedig megduplázódott.
A legnagyobb adósnak az Igazságügyi Minisztérium számít: a tárca tavaly októberig több mint tízmilliárdos lejárt tartozást halmozott fel. Második helyen az Oktatási Minisztérium áll 7,6 milliárd forintos adóssággal. A Miniszterelnöki Hivatal tartozása tavaly októberre 6,4 milliárd forintot tett ki.
origo.hu
Századvég: A magyarok szerint a politikában és a médiában nincs helye külföldi beavatkozásnak
