Európa is rovert küld a Marsra

Előrehaladott állapotban vannak az európai Mars-járó tervei. Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) 2013-ban akarja útnak indítani az ExoMars szondát a roverrel, amely 2014 őszén landolna, hogy az élet nyomai után kutasson a vörös bolygón. Két tervet is kidolgozott az ESA. A szerényebb elképzelés szerint orosz Szojuz rakétával érkezne a Marshoz a szonda, míg a drágább változat szerint Ariane–5-ös juttatná célba az eszközt.

A Marson víz után kutató NASA-val ellentétben az Európai Űrkutatási Hivatal olyan robotot küldene a vörös bolygóra, amelyik képes ráakadni élő organizmusokra is, ha egyáltalán léteznek. Ez lett volna a fő feladata már a Beagle–2 szondának is, de 2003 decemberében landolás közben nyoma veszett. Az élet nyomainak kutatása ezért most már az ExoMars-programban létrehozott, Bridget nevű Mars-járóra vár, amelyet az Aurora program részeként 2013-ban szándékozik felbocsátani az ESA – írta a BBC.
Az elképzelések szerint 2014 szeptemberében landoló rovert összesen 16,5 kilogramm súlyú műszerekkel is felszerelik. Mivel azonban a bolygó légkörét, ásványait és a Mars-rengéseket is szeretnék tanulmányozni, létezik egy B terv is, amely már több száz kilogramm súlyú műszer szállításával számol. Csakhogy a hatalmas tömeg célba juttatása más technológiát igényel – a légzsákok nem tudnák megvédeni a rovert a becsapódás okozta sérülésektől –, és jóval többe kerül, mint amennyit az ESA-tagországok illetékes miniszterei tavaly jóváhagytak.
Az eredeti, szerényebb tervváltozat szerint egy orosz Szojuz rakétával érkezne, és légzsák segítségével landolna a mindössze néhány kilogrammos műszert rejtő berendezés. Ám amellett, hogy a kisszámú berendezés korlátozza a kutatási lehetőségeket, ez a megoldás azzal a hátránnyal is járna, hogy a tudományos adatok csak a planéta körül keringő amerikai űrszonda segítségével juthatnának el a Földre. Ha azonban az felmondja a szolgálatot – ez nemrégiben előfordult –, akkor veszélybe kerülne az európai misszió.
A B terv szerint egy Ariane–5-ös rakétával – esetleg a követelményeknek a Szojuznál jobban megfelelő orosz Proton hordozóeszközzel – bocsátanák fel az ExoMars szondát, amely keringő- és leszállóegységet is tartalmaz, utóbbi fedélzetén a Mars-járóval. Ez a variáció lehetővé teszi, hogy a szerteágazó tudományos kutatáshoz szükséges minden műszer célhoz érjen, és az adattovábbítás gondja is megoldódjon.
A tagállamok delegációi a hét elején megtartott párizsi találkozójukon abban állapodtak meg, hogy a tervezők nyújtsák be az ambiciózus terv megvalósításához szükséges, részletes költségvetést, így még ebben az évben dönteni lehet a program további sorsáról. A legszerényebb számítás szerint is 650 millió euróra (165 milliárd forintra) becsült eredeti költségek több száz millióval is növekedhetnek, ha az ESA-tagállamok a második megoldást fogadják majd el a soron következő, novemberi találkozón.