Csillapított verseny; egy biztosító, de több pénztár – így összegezte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke az egészségbiztosítási rendszer átalakítására tett szocialista kompromisszumos javaslatot. A kormányfő szerint indítványa egy bölcs, progresszív kompromisszum felé tett lépést, s hasonló hozzáállást vár a koalíciós partnertől is, hogy egy-két héten belül megállapodhassanak a kérdésben. Az egészségügyben terápia kell, sokkterápia viszont nem kell, mert a tét nagy – tette hozzá.
Az MSZP elképzelése szerint a jelenlegi állami biztosító térségi pénztáraiban jelenhetne meg a magántőke – akár az üzleti biztosítók is –, igaz, csak kisebbségben. Gyurcsány Ferenc szerint azért van szükség óvatos, csillapított versenyre, mert még nem tudni, hogyan viselkednének többségben a magántulajdonosok. A befektetők tőkeemeléssel szállhatnának be a regionális pénztárakba, és ebből a tőkéből fejleszthetnék a szolgáltatókat.
A regionális pénztárak legfontosabb feladata az úgynevezett betegútszervezés volna. A betegút a páciens kísérése az ellátórendszer útvesztőiben, hogy a lehető legjobb szolgáltatást kapja, s csak azt vegye igénybe, amire valóban szüksége van.
*
A regionális pénztárak a hozzájuk tartozók után kor, nem és egyéb jellemzők alapján korrigált fejkvótát kapnának, s ebből gazdálkodnának. Ha egy-egy helyen ennél kevesebbet költenek, akkor ott marad a pénz, amit alapvetően fejlesztésre kell költeni. A piaci szereplők osztalékot is kivehetnének, ám ennek szabályait még tisztázni kell. Az új rendszer indulásakor ugyan valamennyi biztosítottat hozzárendelnének a helyi, regionális biztosítóhoz, de másnap már szabad lenne a verseny. Bárki bárhová átjelentkezhetne, ami nem jelenti azt, hogy ilyen esetben másik régióba kellene utaznia az ellátásért. A regionális pénztárak tehát megalakulásukat követően akár országos biztosítókká is válhatnak. A járulékok mértékét továbbra is az állam szabja meg, és mindenkinek jár az alapcsomag, ami megfelel a jelenlegi ellátási szintnek – szögezte le a miniszterelnök.
Az SZDSZ szerint határozott előrelépés, hogy a kormányfő által jegyzett szocialista egészségbiztosítási modell a szolidaritás mellett már tartalmazza a szolgáltatók és a biztosítók közötti verseny, illetve a magántőke szerepvállalásának lehetőségét. Erről Kóka János pártelnök beszélt a liberális gazdasági tanács tegnapi ülését követően. Sok konszenzusos pont van a javaslatban, igaz, sok szakmai kérdésről kell még beszélniük, hogy kialakulhasson a konszenzus. A következő hetekben a szakpolitikusok megpróbálják kialakítani a mindkét párt számára védhető, működőképes, az egészségügyi ellátás minőségét javító rendszert – tette hozzá. Az SZDSZ elnöke kiemelte: nincsenek ismereteik a szocialista elképzelés részleteiről, nem ismerik például, hogy milyen részvételi arány mellé milyen menedzsmentjogokat kapnának a befektetők. Hozzátette: „A liberálisok várnak már egy éve egy megállapodásra. Tudunk még várni, csak az a probléma, hogy Magyarországon az egészségügy és a betegek nem tudnak többet várni arra, hogy javuljon a szolgáltatás minősége.” Mindkét pártelnök közölte: terveik szerint 2008 januárjában hatályba léphet az új biztosítási rendszerről szóló törvény.
Trójai faló akciónak tartja a Fidesz az MSZP javaslatát, mert arra lehet következtetni belőle, hogy a megyei magánpénztárak országos hatáskörűvé válnak majd, így megvalósul a liberális, piaci alapú elképzelés – hangsúlyozta Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa. Úgy látja: mindez azt jelenti, hogy az állam nem tett le az egészségbiztosítás pénzalapjának privatizálásáról. Folytatódik a szolidáris állam felszámolása – tette hozzá.
Mint mondta, az elképzelés szerint a megyei pénztárak területen kívüli bejelentkezőket is elfogadnak, és mint „magánbiztosítói csírák” jönnek majd létre, amelyek ha fogadni akarják a magántőkét, akkor magántársaságokká kell válniuk. Kijelentette: ha a kormány ezt a lépést megteszi, akkor megnyitja az egészségbiztosítási piacot.
origo.hu
Jöhet a népszavazás: munkaszüneti nap lehet december 24.
