Hét év telt el azóta, hogy a moldvai Bákó megyében rendszeres formában beindult a csángó diákok magyar nyelvű oktatása, a szervezők azonban sokszor most is hisztérikus megnyilvánulásokat tapasztalnak a román hatóságok részéről. A Kárpátok keleti felében fekvő Csángóföldön jelenleg tizenhat településen zajlik magyar nyelvű oktatás: fakultatív jelleggel, vagyis magánházakban, illetve állami oktatási intézményekben. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által beindított program keretében 1470 csángó gyermek részesül anyanyelvi képzésben, és ezt közülük kilencszázan hivatalos formában, iskolákban tehetik. Hegyeli Attilától, az oktatási program vezetőjétől megtudtuk, a legtöbb helyszínen zökkenőmentesen zajlik a magyartanítás, ám korábban már tapasztalt problémákba ütköznek azokon a településeken, ahol hivatalos formában kívánják folytatni tevékenységüket. Lujzikalagorban például a csángó szülőket addig fenyegették a hatóságok, amíg visszavonták az iskolai magyar nyelvoktatást célzó kérvényüket. „A legszomorúbb, hogy több alkalommal nemcsak a felnőttekre, hanem a gyermekekre nehezedik hihetetlen nyomás. Az egyik román nemzetiségű matematikatanár például azzal a felszólítással hívta feleltetni egyik diákját: lássuk, meg tudod-e oldani ezt a feladatot, ha már magyarból olyan serény vagy. Mondanom sem kell, a gyerek nem volt képes rá, ezért a legrosszabb osztályzatot, egyest kapott” – magyarázta lapunknak Hegyeli.
Gajdáron nemrég a polgármester óra közben tört rá tanárra és diákjaira, felszólítva őket: két napon belül függesszék fel a magánházban, bérleti díj fejében zajló oktatást, különben erőszakkal kilakoltatja őket. Ugyanennek a moldvai településnek a rendőrőrsparancsnoka megfenyegette Hegyeli Attilát, hogy korrupció miatt eljárást indít ellene, szerinte ugyanis az MCSMSZ megvesztegeti a csángó szülőket a magyar állam által folyósított oktatási-nevelési támogatások kézbesítésével. Hegyeli erélyes fellépésének köszönhetően végül az elöljáró és a rendőr egyaránt elállt szándékától, belátva, hogy a magyar nyelvű oktatás a román törvényeknek megfelelően zajlik. Az elmúlt hetekben megcélzott új falvakon, Nagypatakon és Diószegen azzal is szembesülnek a szervezők, hogy a falubeliek óvakodnak bérbe adni házukat magániskola céljára, mivel ez az anyanyelvi oktatást ellenzők szemében főbenjáró bűnnek számít. A csángóföldi településeken 31 pedagógus teljesít szolgálatot, közülük hárman Magyarországról érkeztek.

Kiderült, ki lesz Gyurcsány Ferenc utódja