Inflációban elöl állunk

Májusban ismét hazánkban volt a leggyorsabb a pénzromlás üteme a 27 tagú Európai Unióban – mutatják az Eurostat legfrissebb adatai. A svájci alapkamat tegnap 25 bázisponttal emelkedett, így a svájci frankban felvett hitelek törlesztőrészletei is növekedni fognak.

A hatósági áremelések, valamint az adóváltozások miatt ismét Magyarországon volt a legmagasabb az infláció a 27 uniós tagállam közül a múlt hónapban – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnap közzétett adataiból. Az Eurostat kimutatása szerint a magyar pénzromlást csupán a Lettországban mért, 7,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedés tudta megközelíteni, a többi új uniós tagállam inflációja hat százalék alatt maradt.
Térségi versenytársaink közül Csehországban a múlt hónapban 2,4, Lengyelországban 2,3, Szlovákiában pedig 1,5 százalékos volt az éves drágulás üteme. A második legrosszabb adatot produkáló Lettországban az inflációt a két számjegyű élelmiszerár-emelkedés, valamint – hazánkhoz hasonlóan – az energiaárak emelkedése és a közszolgáltatások drágulása húzta felfelé. A balti állam ugyanakkor a magyarországinál lényegesen jobb makrogazdasági kilátásokkal bír: az idén az ICEG EC gazdaságkutató intézet az országban kilencszázalékos GDP-növekedésre számít nullaszázalékos államháztartási hiány, 9,1 százalékra mérséklődő GDP-arányos államadósság és 5,9 százalékra csökkenő munkanélküliség mellett. A lett gazdaság bővülési üteme az idei első negyedévben elérte a 10,7 százalékot, ami a leggyorsabbnak számít az uniós tagállamok között.
Az Eurostat adatai szerint a múlt hónapban az euróövezeti tagállamok éves inflációja 1,9, míg a teljes EU átlagos pénzromlási üteme 2,1 százalékos volt.
A legalacsonyabb inflációt Máltán mérte a hivatal, ahol fogyasztóiár-emelkedés helyett egyszázalékos csökkenés valósult meg.

Drágulnak a törlesztőrészletek. A várakozásoknak megfelelően hatéves csúcsra emelkedtek a svájci kamatok, 25 bázisponttal emelte ugyanis irányadó kamatát tegnap a svájci nemzeti bank. A szigorítás Svájcban 2004 nyarán indult meg, a tegnapi döntés sorozatban a kilencedik alapkamat-emelést jelenti, amely nyomán 2,5 százalékos lett az irányadó kamat szintje. Piaci elemzők még további két emelést várnak az idei évre. A tegnapi kamatdöntés az itthoni hiteleket is megdrágítja, hiszen a lakossági kölcsönök majdnem felét devizában tartja nyilván a Magyar Nemzeti Bank, ráadásul az új hitelek döntő részét éppen svájci frankban igénylik. A jegybank arra is felhívta a figyelmet, hogy a háztartások jellemzően nem képesek felmérni a devizahitel veszélyeit.