Keletre tart az acélipar

Kína mellett a következő évek fellendülő acélfogyasztási piacát Kelet-Közép-Európa jelenti majd – derült ki a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesülete által szervezett nemzetközi konferencián. Míg az egész világon a piacok bővülése és Kína folyamatos nyersanyagéhsége miatt hihetetlen növekedésnek indult ez az iparág, Magyarország az utóbbi évek üzembezárásainak köszönhetően ma már acélkeresletének 70 százalékát importálja.

Dékány Lóránt
2007. 06. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az acéliparban áttörést a „kínai robbanás” hozott 2004 környékén. Az acélfogyasztás azóta töretlenül növekszik, legalábbis a világ keleti felén, a nyugati államokban azonban a stagnálás jellemző – erről Georges Kirps, az európai acélkereskedők szervezete, az Eurometal elnöke beszélt a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesülete (MAFE) által rendezett konferencián. Kifejtette, míg az elkövetkezendő években az Egyesült Államok és az Európai Unió éves fogyasztása kevesebb mint 1-1 százalékos növekedése várható, addig Kínában és a világ többi részén – ideértendők a bővülő közép-európai piacok is – a kimutatások csaknem 7-7 százalékos növekedést jeleznek előre. Ettől az erősödéstől azonban körülbelül 5 éves időtávlatban jelentős túltermelés is jelentkezhet. Ezt Georges Kirps arra alapozza, hogy 2005-ben mintegy 150 millió tonnányi fölösleges termelőkapacitás keletkezett, ami a duplája a 2004-es mennyiségnek.
Az Eurometal számításai alapján 2010 környékén a világ acéltermelő képessége több mint 5 százalékot emelkedhet, a fogyasztás növekedése viszont csak 3 százalék körül valószínűsíthető, így 250 millió tonnánál is több fémfelesleg maradhat éves szinten.
Felhalmozódott raktárkészlet Magyarországon is akad, igaz, itt más okból. Vekerdi Sándor, a MAFE elnöke elmondta, ebben az évben a gyártók túlértékelték a keresletet, így a fémkereskedők nehéz helyzetbe kerültek a felesleggel. A problémát a tárolási költségek, a növekvő járulékok és adóterhek jelentik. Vekerdi Sándor szerint a fő gond a kereskedőcégek alacsony tőkéje. Marczis Gáborné, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója arról tájékoztatott, hogy az acélüzemek bezárását követően az utóbbi 6-7 évben a magyarországi import 30 százalékról 70 százalékra nőtt. A termelés visszaesése emellett a drága termelésnek, valamint a nyersanyag hiányának is betudható. Igaz ugyan, hogy a kelet-közép-európai térségben is várható jelentős piacbővülés, de ez Magyarországtól északra és délre, érezteti majd hatását.

Óriásfúziók a láthatáron. Ma az acéliparban a cégösszeolvadásokban van a legnagyobb potenciál – állították egyöntetűen a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének konferenciájára meghívott szakértők. Az egyesülési folyamatok az ezredforduló tájékán indultak meg. 1997-ben például a világ ötödik legnagyobb acélgyára jött létre, amikor Németországban egyesült a Thyssen és a Krupp-Hoesch. Tavaly pedig az indiai Mittal fuzionált a luxemburgi Arcilorral, így a világ acéltermelésének 10 százalékát adó mamutvállalat jött létre. A cég ostravai marketingigazgatójának szavai alapján nem hagytak fel a további egyesülési törekvéseikkel. Azt a bizonyos „kritikus tömeget” szeretnék elérni, ahol már a cég önmagában képes szabályozni és enyhíteni a piac jellemző ciklikusságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.