Az acéliparban áttörést a „kínai robbanás” hozott 2004 környékén. Az acélfogyasztás azóta töretlenül növekszik, legalábbis a világ keleti felén, a nyugati államokban azonban a stagnálás jellemző – erről Georges Kirps, az európai acélkereskedők szervezete, az Eurometal elnöke beszélt a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesülete (MAFE) által rendezett konferencián. Kifejtette, míg az elkövetkezendő években az Egyesült Államok és az Európai Unió éves fogyasztása kevesebb mint 1-1 százalékos növekedése várható, addig Kínában és a világ többi részén – ideértendők a bővülő közép-európai piacok is – a kimutatások csaknem 7-7 százalékos növekedést jeleznek előre. Ettől az erősödéstől azonban körülbelül 5 éves időtávlatban jelentős túltermelés is jelentkezhet. Ezt Georges Kirps arra alapozza, hogy 2005-ben mintegy 150 millió tonnányi fölösleges termelőkapacitás keletkezett, ami a duplája a 2004-es mennyiségnek.
Az Eurometal számításai alapján 2010 környékén a világ acéltermelő képessége több mint 5 százalékot emelkedhet, a fogyasztás növekedése viszont csak 3 százalék körül valószínűsíthető, így 250 millió tonnánál is több fémfelesleg maradhat éves szinten.
Felhalmozódott raktárkészlet Magyarországon is akad, igaz, itt más okból. Vekerdi Sándor, a MAFE elnöke elmondta, ebben az évben a gyártók túlértékelték a keresletet, így a fémkereskedők nehéz helyzetbe kerültek a felesleggel. A problémát a tárolási költségek, a növekvő járulékok és adóterhek jelentik. Vekerdi Sándor szerint a fő gond a kereskedőcégek alacsony tőkéje. Marczis Gáborné, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgatója arról tájékoztatott, hogy az acélüzemek bezárását követően az utóbbi 6-7 évben a magyarországi import 30 százalékról 70 százalékra nőtt. A termelés visszaesése emellett a drága termelésnek, valamint a nyersanyag hiányának is betudható. Igaz ugyan, hogy a kelet-közép-európai térségben is várható jelentős piacbővülés, de ez Magyarországtól északra és délre, érezteti majd hatását.
Óriásfúziók a láthatáron. Ma az acéliparban a cégösszeolvadásokban van a legnagyobb potenciál – állították egyöntetűen a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének konferenciájára meghívott szakértők. Az egyesülési folyamatok az ezredforduló tájékán indultak meg. 1997-ben például a világ ötödik legnagyobb acélgyára jött létre, amikor Németországban egyesült a Thyssen és a Krupp-Hoesch. Tavaly pedig az indiai Mittal fuzionált a luxemburgi Arcilorral, így a világ acéltermelésének 10 százalékát adó mamutvállalat jött létre. A cég ostravai marketingigazgatójának szavai alapján nem hagytak fel a további egyesülési törekvéseikkel. Azt a bizonyos „kritikus tömeget” szeretnék elérni, ahol már a cég önmagában képes szabályozni és enyhíteni a piac jellemző ciklikusságát.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
