Ma fejeződik be az MSZP kihelyezett elnökségi ülése a Heves megyei Noszvajon. A megbeszélés kiemelt témája a hét végén megkötött koalíciós megállapodás, az egészségbiztosítási rendszer részleteinek kidolgozása. Szocialista forrásunk szerint újabb koalíciós vitára lehet számítani azzal kapcsolatban, hogy a regionális egészségbiztosítók kisebbségi magánbefektetői milyen jogosítványokkal rendelkezhetnek. – Semmiképpen sem megyünk abba bele, hogy az üzleti befektetőknek vétójogot vagy az államéval egyenrangú szavazati jogot biztosítsanak a részvényesi szerződésben – nyilatkozta lapunknak egy vezető szocialista politikus, aki szerint az SZDSZ szándékai éppen ebbe az irányba mutatnak. Bár a szocialisták szerint előfordulhat, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök koalíciós érdekből ebben a kérdésben újra engedjen a szabad demokrata elképzeléseknek, s akár megpróbáljon nyomást gyakorolni pártjára is, az MSZP erre egyre kevesebb hajlandóságot mutat.
Erős kételyei vannak a nagyobbik kormánypártnak azzal összefüggésben, hogy az SZDSZ-es vezetésű Egészségügyi Minisztérium két hónap alatt, augusztusig (erről a dátumról Horn Gábor koalíciós egyeztetésért felelős államtitkár beszélt) ki tudja dolgozni az új biztosítási rendszer jogszabályi hátterét hiba nélkül, hiszen itt sajátos egészségügyi modellt vezetnének be, amelyre külföldi példák sincsenek.
Szocialista informátorunk az elnökségi ülés előtt (amely tegnap késő este ért véget) úgy vélte, hogy ott várhatóan napirenden lesz a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezése. Az ezzel kapcsolatban hozott alkotmánybírósági határozatot erősen vitathatónak tartják az MSZP-ben, mert az szerintük a későbbi kormányoknak is „sok problémát okozhat”. Ismeretes, az Alkotmánybíróság döntése értelmében lehet referendumot tartani a vizit-, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése ügyében is. – Bár nehéz ügy, mégsem tartjuk lehetetlen vállalkozásnak, hogy megnyerjük a népszavazást – közölte forrásunk. Kérdésesnek tartotta, hogy a Fidesz jövő tavasszal mennyire tudja mozgósítani bázisát. Az biztosnak tűnik, hogy a kormány már szeptembertől a reformokat népszerűsítő kampányba kezd, amelyben valószínűleg kiemelt helyet kapnak a népszavazási kérdéseket érintő témák.
Eközben a biztosítótársaságok tegnap az Egészségügyi Minisztérium képviselőivel tárgyaltak. – Szinte csak a kérdések maradtak – így kommentálta a találkozót Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója. Hangsúlyozta: általános tájékoztatást kaptak, de túl sok újdonságot nem tudtak meg ahhoz képest, ami már a médiában elhangzott. Sok kérdést megfogalmaztak, ezeket a szaktárca képviselői feljegyezték, s ígéretet tettek a további egyeztetésre. A kérdések elsősorban a működés részleteivel – például a jogkörökkel, menedzsmentjogokkal és a részesedéssel – kapcsolatosak. Egy másik biztosító képviselője – aki neve elhallgatását kérte – is azt mondta: a részletekről nem kaptak pontos információt. Így például még nem tudni, hogy a tervek szerint létrejövő öt-hét új biztosítócég 49 százalékának mekkora lenne a kikiáltási ára. Csak annyit közöltek a minisztériumban tegnap, hogy összességében 50–100 milliárd forintos bevételre számítanak ebből. Arra a kérdésünkre, hogy kiket hívtak meg az egyeztetésre, úgy felelt:
azt a tizenhárom társaságot, amely korábban is érdeklődött a téma iránt.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nem volt jelen a megbeszélés egészén, de a végén úgy fogalmazott: várhatóan még ezen a héten – a múlt hetinél részletesebb – megállapodás születik a két koalíciós párt között a biztosítási rendszer átalakításáról. Arra a kérdésre viszont nem tudott válaszolni, hogy ez milyen részletekre terjed majd ki. Hozzátette, augusztus végéig kell befejeznie a tárcának a kodifikációs munkát, hogy ősszel a parlament elé kerülhessen a jogszabálytervezet. A tervek szerint egy kodifikációs munkabizottságot is létrehoznának. A miniszter úgy fogalmazott, benyomása szerint a biztosítók érdeklődéssel fogadták a tájékoztatót.
Elon Musk kiállt a szólásszabadságért, nekiment Brüsszelnek
