(Újvidék)
Az Európai Unió tegnap Brüszszelben folytatta Szerbiával a stabilizációs és társulási tárgyalásokat, amelyek egy évvel ezelőtt szakadtak meg, amiért Belgrád nem működött együtt kellő mértékben a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Igaz, az együttműködés terén továbbra sem történt nagy előrelépés, ám Brüsszelben úgy értékelték, hogy Szerbia kinyilvánított szándékához nem fér kétség. Ezt támasztotta alá Carla del Ponte hágai főügyész kedvező jelentése is. Hogy a nemzetközi megítélés konkrét eredmények nélkül is megváltozott, abban szerepe van a kormányváltásnak, annak, hogy a titkosszolgálatok ellenőrzését a Tadics-féle Demokrata Párt vette át, ám legfőképpen a koszovói kérdés körüli diplomáciai harcnak. Ha már a tartomány minden jel szerint függetlenné válik, Szerbia a csatlakozás kérdésében ne legyen vesztes.
Hogy az uniós közeledés és Koszovó kérdése mennyire összefügg, Vojiszlav Kostunica nyilatkozata is bizonyítja. A szerb miniszterelnök azt várja el az EU-tól, hogy világosan mutassa meg, valóban partneri viszonyra törekszik; ez alatt a kormányfő közleménye szerint az értendő, hogy tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi integritását. Ahogyan Szerbia elfogadja az európai normákat, úgy az EU-nak is el kell fogadnia Szerbia nemzetközileg elismert határait.
Belgrád nem szakítja meg diplomáciai kapcsolatait azokkal az országokkal, amelyek elismerik Koszovó függetlenségét – jelentette ki Dusan Prorokovics, a Koszovó-ügyi minisztérium államtitkára. De a viszonyt velük mindenképpen átértékelik, mert Szerbiának reagálnia kell – mondta.
Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár-helyettes – aki kedden részt vett az összekötő csoport Oroszország nélkül megtartott párizsi ülésén – nyomatékosan megismételte, hogy George Bush elnök Tiranában és Szófiában egyértelműen ismertette az Egyesült Államok álláspontját Koszovó jövőbeli státusáról. Amerikának és Európának egységesnek kell lennie e kérdésben, s meg kell győzniük Oroszországot, hogy a függetlenség az egyetlen járható út. A nyilatkozat jórészt Párizsnak szólt, mert a francia álláspont „valahol az amerikai és az orosz között van”.

Menczer: Ruszin-Szendi Romulusz Ukrajnát dicsőítette és képviselte Magyarország helyett!