Miközben a bankok száma az utóbbi négy évben alig változott, az állami tulajdonú Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank nélkül 34–39 között mozgott, addig a saját tőkéjük ugyanezen időszak alatt megduplázódott – áll a Magyar Bankszövetség legfrissebb elemzésében. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének számain alapuló tanulmány szerint a banki versenyhelyzetet meghatározó tényező, hogy az első hét bank (OTP, K&H, MKB, CIB, Erste és UniCredit) a jelenleg működő 37 pénzintézet mérlegfőösszegének 70 százalékát adja. A jelentés rámutat: a magyar bankok nyereségességének oka, hogy a piac még mindig telítetlen, s magasak a betéti és hitelkamatok közti különbséget mutató marzsok, amelyek még mindig „magasabbak, mint a hasonló országoké s az Európai Unióban jellemző szintek”. A jelentés szerint a pénzintézetek profitjához hozzájárul, hogy „egy olyan kicsi piacon, mint a magyar, drága előállítani egy terméket, mivel ez költségnövelő”. Az utóbbi időben azonban az a tendencia mutatható ki, hogy a szektorban fokozódik az árverseny – főként a piac önkorrekciója miatt –, s némiképpen csökkenő tendenciát mutatnak a marzsok is.
– A Magyar Bankszövetség őszre elkészít egy új etikai kódexet, s részben banki önszabályozással szorgalmazza a teljes körű adósnyilvántartást, például a pozitív adóslistát is – fogalmazott az elemzést bemutató tegnapi sajtótájékoztatón Erdei Tamás, a szervezet elnöke. Erdei hangsúlyozta: a felmérésből az is kiderül, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább kontroll alá helyezik a bankpiacot, mivel itthon az egyik leggyakoribb a bankváltás. Az unióban ebben a tekintetben a negyedik helyen állunk. Erdei ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Nyugat-Európához képest a pénzügyi kultúra terén óriási a lemaradásunk, az ügyfelek még a legegyszerűbb banki termékekkel és folyamatokkal sincsenek tisztában, s „bizonyos esetekben félrevezető, nem átlátható információkat kapnak”.

Hamarosan találkozhat Donald Trump és Orbán Viktor