Több mint tíz százalékkal drágultak a gabonafélék az elmúlt hetekben a nemzetközi és a hazai piacokon, amit a szélsőséges időjárás mellett a gabona alternatív üzemanyagként való feldolgozásának és felhasználásának növekedése is elősegített – állapította meg a Gabonatermesztők Országos Választmánya legutóbbi ülésén. A megemelkedett gabonaárak nyilvánvalóan jelentősen drágítják az állattartást, súlyos helyzetbe hozva elsősorban azon állattartókat, akik nem saját maguk által termelt, hanem vásárolt takarmánnyal kénytelenek ellátni állataikat – hívták fel a figyelmet. Véleményük szerint a megdrágult gabona miatt nemcsak a gabonaalapú élelmiszerek áremelkedése várható, de a takarmánybeszerzési költségek emelkedése miatt őszre akár húsz százalékkal drágulhatnak egyes állati termékek – magyarul a hús.
Noha világszinten a tavalyi gazdasági évhez képest idén 22 millió tonnával nagyobb gabonatermés várható, a bioüzemanyag-ipar egyre nagyobb felvevőképessége miatt a világ búzakészletei az elmúlt 25 év legalacsonyabb szintjét érhetik el, s ezért egyes régiókban jelentős hiányok jelentkezhetnek. E tendenciát erősíti az Európai Unió azon direktívája, mely szerint a tagállamoknak 2010-ig 5,75 százaléknyi etanolt kell keverniük a hagyományos üzemanyagokba. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) által elvégzett tanulmány szerint az uniós előírás hazánk esetében azt jelenti, hogy bioetanol-gyártásra mintegy 450 ezer tonna kukoricát kell felhasználjunk – ennyivel lehetne elérni az elvárt 144 ezer tonna etanol előállítását. Kimutatásuk alapján mindezt lényegében már a jelenleg rendelkezésünkre álló üzemek is kielégíthetik. A már működő szabadegyházi gyár ugyanis olyan fejlesztéseket végzett a közelmúltban, amivel 2008-tól már 400-420 ezer tonna kukoricát is fel tud majd dolgozni. Mint kifejtik, a győri s a biztosan megépülő kabai üzem pedig együtt már az unió által 2022-re előírt 10 százalékos bekeverési arányt is teljesíteni tudja, ehhez azonban közel egymillió tonna kukoricára lesz szükség. Mindazonáltal az AKI számításai szerint amennyiben ténylegesen megvalósulnak az eddig bejelentett üzemfejlesztések, akkor az uniós elvárás tízszeresét is előállíthatjuk, amihez mintegy 10 millió tonna kukoricára lenne szükség. Ez pedig már komoly piaci problémákat okozhat, mivel – mint azt az AKI kimutatta – reálisan legfeljebb 3-3,5 millió tonna kukorica fordítható e célra, mely eddig jórészt többletként jelentkezett a hazai piacon, s exportáltuk.
Márpedig a tervezett üzemek többsége, főleg a nagyobb kapacitást tervezők, mint például az abonyi, a vásárosnaményi, a mohácsi, a szentesi gyárak bizonyosan meg fognak épülni. S miközben hazánkban is láthatóan piaci bizonytalanságokat okozhatnak, komoly támogatásokra is számíthatnak az Új Magyarország vidékfejlesztési programból. Mindez azért érdekes, mert túlzott kukoricafelhasználásuk éppen az agrártárca által a programban stratégiainak kikiáltott állattartó ágazat helyzetét nehezíti. Szakértők szerint e tényező, illetve a többi piaci folyamat – például a lengyel sertésdömping – miatt a hazai állattenyésztés a következő öt évben biztos nem fog számottevően fejlődni. Ez viszont azt jelenti, hogy az agrárminiszter által számtalanszor hangsúlyozott cél sem valósulhat meg, miszerint a következő években jelentősen növelik az állatállományt.
A vártnál kisebb termés. Az utóbbi hetek kedvezőtlen időjárása miatt Észak-Amerikában, Ausztráliában és több európai országban is a korábban becsültnél kevesebb termésre lehet számítani. Romániában az elmúlt négy év leggyengébb termése várható, s hasonló cipőben jár Bulgária is. Miközben Oroszország kedden közölte, hogy közel hárommillió tonnával kevesebb kukoricát tervez exportálni, Ukrajna tegnap jelentette be, hogy július 1-jétől gabonafélénként 3000 tonnás havi védőkvótát vezetett be a búza-, a rozs-, az árpa- és a kukoricaexport esetében, vagyis októberig havonta csak ilyen mennyiségű termény hagyhatja el az országot.
origo.hu
Így zajlott „Toka tábornok” zsírleszívása, amit kamu tb-számra csináltatott meg
