Nem várnak sokat Lamperthtől

Felemás várakozással tekintenek a szociális partnerek arra, milyen teljesítményt nyújt szociális és munkaügyi miniszterként Lamperth Mónika. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pusztán politikai döntésnek tartja az eddigi önkormányzati és területfejlesztési miniszter új megbízását, mivel számos munkaüggyel foglalkozó szocialista politikus is akad, aki szerinte alkalmasabb lenne a feladatra. (Korábban Simon Gábort, az MSZP választmányának elnökét, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának elnökét tartották esélyesnek a posztra, Csizmár Gábor politikai államtitkár pedig korábban már vezette a tárcát.) A Munkástanácsok elnöke a munkavállalók életkörülményei, az érdekegyeztetés tekintetében nem számít fordultra. Mint mondta, a szakszervezeti konföderációnak eddig kevés, de rossz tapasztalata volt Lamperthről, aki korábban nem válaszolt a szövetséghez tartozó rendőrszakszervezet megkereséseire. – Nemcsak az új minisztertől, de a kormánytól sem számítok semmi jóra, míg szocialista képviselők a munka törvénykönyve további liberalizációja mellett foglalnak állást – mondta Palkovics Imre.
– Nagy törés nem történhet, hiszen a tárcánál több ciklus óta dolgozó szakemberek, szakállamtitkárok a helyükön maradnak – mondta Dávid Ferenc Lamperth miniszterré jelölésének hírére. A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára azt reméli, hogy az új tárcavezető nagy figyelmet fordít a társadalmi párbeszédre, az érdekegyeztetésre, a szakmai kérdéseket pedig a mögötte álló csapat viszi tovább. Dávid Ferenc szerint Kiss Péternek kancelláriaminiszterként is ott lesz a szeme volt tárcáján, ami a „szíve csücske”. Lamperth Mónika egyébként úgy nyilatkozott, hogy új beosztásában három prioritást állít fel: a foglalkoztathatóság javítását, az esélyteremtést, illetve a nyugdíjrendszer hosszú távú biztonságosabbá tételét, fenntarthatóságának biztosítását.

Van min javítani. A munkanélküliségi adatokban 2005 eleje óta nincs jelentős változás. Két és fél éve 7–7,8 százalékos sávban mozog a ráta, a február–áprilisi időszakban 314 ezren voltak munka nélkül, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A foglalkoztatotti létszámban sincs érzékelhető változás. A KSH legutóbb hatezer fős csökkenést jelentett az egy évvel korábbi adattal összevetve. A munkanélküliek 49,1 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónapnak felelt meg.