Öldöklő harc folyik a Mol papírjaiért

Állami tulajdonrész híján egyedül kénytelen állni a felvásárlás elleni küzdelmet a Mol. A társaság részvényeinek árfolyama tegnap már harmincezer forint felett is járt, óriási, kétszázmilliárd forint feletti forgalom mellett. A legnagyobb vevő a hírek szerint maga a védekező Mol volt, de így is csak a parkettre került részvények felét tudta megvásárolni. A többi vásárló között a részesedését már csaknem húszszázalékosra növelő osztrák OMV-t és Megdet Rahimkulov orosz üzletembert kereshetjük.

Nem tekinti barátságos eljárásnak a Mol, hogy az osztrák OMV előbb vásárol, aztán tárgyalna – árulta el a magyar olajtársaság-csoport kommunikációs vezetője a keddi Financial Timesnak adott nyilatkozatában, hogyan is vélekedik a menedzsment az OMV gyors ütemű részvényvásárlásáról, majd az azután bejelentett közeledési szándékáról. Ferencz I. Szabolcs szerint a Mol részvényesei – már ha figyelemmel kísérték a két társaság elmúlt tíz évének teljesítményét – ellenállnak majd az OMV csábításának, s megtartják részvényeiket, tegnap azonban már olyan magasra emelkedett a magyar olajtársaság árfolyama, hogy az alighanem még a leghűségesebb tulajdonosokat is megingathatta.
A magyar olajpapírokkal tegnap szinte hihetetlen mennyiségben kereskedtek a tőzsdén. Az összforgalom meghaladta a 200 milliárd forintot, ami kimagaslóan magas történelmi csúcs a Mol életében. Piaci hírek szerint a forgalom felét a Mol sajátrészvény-vásárlásai tették ki, de a vevők között emlegetik az OMV-t s a Mol iránt korábban már élénk érdeklődést tanúsító, majd megszerzett részvényeit éppen az OMV-nek továbbadó orosz üzletembert, Megdet Rahimkulovot is. Nem valószínű, hogy a befektetési guru magának tartaná meg a papírokat, sokkal valószínűbb, hogy azt inkább továbbadja – annak, aki a legtöbbet kínálja érte. Ez lehet az OMV, amely így jóval húsz százalék fölé növelné részesedését a magyar olajtársaságban, de lehet akár a Mol is, hiszen a társaság elemi érdeke, hogy az OMV orra elől elkaparintsa a papírokat. Ebben – lévén az állam már nem tulajdonos a társaságban, s tulajdonképpen az aranyrészvényesi jogosultságait is elvesztette – a menedzsment aligha kaphat külső segítséget, s ha a védekezés nem elég hatékony, végső soron akár az irányítás is kicsúszhat a kezei közül.
Az OMV céljai világosak. A társaság a közép-európai olajpiac konszolidációjára számít, s az elemzők szerint az osztrák cég részvényesei szempontjából nem is rossz ötlet egy esetleges Mol–OMV-fúzió. Egy sikeres felvásárlással – ami persze nem könnyű, mert ahhoz az OMV-nek a szakértők szerint 66 százalékig kell eljutnia a Molban – az osztrák hátterű társaság tulajdonképpen leradírozná a térképről legnagyobb térségi vetélytársát, de nyilvánvaló, hogy egy ilyen összeolvadás komoly versenyjogi aggályokat is felvet. Nagy kérdés például, rábólintana-e arra az európai versenyhatóság, hogy egy kézbe kerüljön a régió három, egymáshoz földrajzilag is közel eső finomítója, nevezetesen a schwechati, a pozsonyi és a százhalombattai, de ezen túl is van oka az OMV-nek az óvatosságra, hiszen tavaly már volt egy kudarcba fulladt átvételi kísérlete. Akkor az osztrák áramszolgáltatót, a Verbundot szerette volna megszerezni, főleg politikai okok miatt elbukott.
A Mol szándékai is egyértelműek. A társaság vezetői határozott nemet mondtak az OMV közeledésére. A magyar olajtársaság kisebb, de stratégiailag fontos akvizíciókkal saját kitűzött céljai megvalósítására készül, de még ha most sikerül is visszaverni a felvásárlási kísérleteket, nagy kérdés, hogy ezek a célok a már kialakult helyzetben hogyan valósulhatnak meg. A Mol alapszabálya ugyan lehetővé teszi, hogy a tíz százaléknál nagyobb tulajdonosoknak se legyen tíz százalék feletti szavazati joguk a közgyűlésben, nyilvánvaló ugyanakkor, hogy egy komoly befektető kérései elől nem olyan könnyű kitérni.

Élénk visszhang külföldön is. Komoly sajtófigyelmet kapott a Mol–OMV-csata külföldön is, bár a kommentárok olykor szöges ellentétben állnak egymással. A vezető svájci napilap, a Neue Zürcher Zeitung A Gazprom tovább növeszti csápjait főcímmel és Az osztrák OMV erősíti közép-európai bástyáját alcímmel megjelenő tudósítása az orosz állami monopóliumot sejti a történések mögött. A lap szerint a Mol vezetését – amely eddig sikerrel védekezett az osztrák érdekeltség kiterjesztése ellen – meglepte az osztrák részvényvásárlás, s Bécs „nem tűri tovább” a magyar társaság függetlenségét. A befolyásos lap úgy látja, hogy a Molt és az OMV-t az köti össze, hogy mindketten szoros üzleti kapcsolatot tartanak fenn a Gazprommal.
A Financial Times című globális üzleti lap ugyanerről a témáról írt két cikkének egyikében úgy látja, hogy az OMV vásárlása a Nabucco-projektet erősíti, hiszen mind az OMV, mind pedig a Mol a Nabucco konzorciumhoz tartozik. A cikk végén a szerzők – közöttük Christopher Condon, a lap budapesti tudósítója – kifejtik, hogy a magyar kormány az elmúlt hónapokban olyan híreket lebegtetett, amelyek szerint földgázt hoznának Magyarországra a Kék Áramlat vezeték meghosszabbításával – s ezt akadályozná meg az OMV a Molban lévő befolyása növelésével. (L. I.)