Beismerte a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatos korábbi hibás döntését a kormány – derül ki a tegnap elfogadott jegybanktörvény-módosításból. Ahhoz képest ugyanis, hogy 2005-ben Gyurcsány Ferenc 9 főről 13-ra növelte a legfontosabb döntéshozó szerv, a monetáris tanács tagjainak létszámát, a friss törvény szövegének indoklásában az áll, hogy „egy hozzánk hasonló méretű országban az öt-hét fős monetáris tanács tekinthető ideálisnak”. A mostani kormányálláspont szerint „a nagyobb létszámú testületben már túlzottan bonyolulttá válik az álláspontok igényessége”.
A hat évre kinevezett tagok megbízatásának lejártával fokozatosan csökkenhet a tegnaptól meghatározott mértékre a tanács létszáma, ami azt is jelenti, hogy a 2005-ben a kormányfő által kinevezett négy fő mandátuma tart majd a legtovább. A törvénymódosítással lecsökkent az alelnökök száma, továbbá megszűnt az MNB közgyűlése és az igazgatóság is, mely eddig a jegybank szervezeti működéséért felelt. Az igazgatóság feladatait a jegybankelnök veszi át, mert – az indoklás szerint – „a testületi döntés végrehajtására az egyszemélyi döntés az ideális”. A törvénymódosítás kitér arra is, hogy a magyar államot – mint részvényest – képviselő és az államháztartásért felelős miniszter mely tárgykörökben dönthet majd részvényesi határozattal. A lapunknak nyilatkozó szakértők egyetértenek abban, hogy a 2005-ös egyoldalú tanácslétszám-növelés módosítása szükséges volt, mert azt itthon és külföldön egyaránt a központi bank működésébe való durva beavatkozásként értékelték. A részvénytársaságként működő MNB közgyűlésének eltörlése szintén kedvező fogadtatásra talál szakmai körökben.
Hanusi Péter
Együtt erősebbek – így formálja át a térségi gondolkodást a Versenyképes járások program
