Román állóháború

Mozdulatlanság jellemzi a román belpolitikát, ami korántsem jelenti azt, hogy a válság picit is oldódott volna. A szemben álló felek izmaikat megfeszítve figyelik az ellenfél minden egyes rossz lépését, s azonnal lecsapnak, mihelyt bármivel kompromittálni lehet az egykori szövetségest. Hisz a vérre menő harc Bukarestben ma a Jog és Igazság nevű egykori választási koalíció két pártja között zajlik. A demokrata–liberális összecsapás egyik része a parlamentben követhető nyomon, a másik viszont a népszerűségi listákon. Ami az első csatateret illeti, itt jelen pillanatban a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök vezette jobbközép Nemzeti Liberális Párt van lépéselőnyben, hisz a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kormányon tudott maradni, ugyan késélen táncolva. A kétpárti kisebbségi kabinet léte a posztkommunisták jóindulatán múlik. Egyetlen olyan lépést sem tehetnek, amely nem tetszik az egyébként magát továbbra is ellenzéki formációként definiáló Szociáldemokrata Pártnak (PSD). Mindkét fél számára kényelmetlen az együttműködés: míg a magukat jobbközépnek és kommunistaellenesnek nevező liberálisok (ennek nyomatékosítására a napokban szövetségre léptek a ma már törpepártként jegyzett Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttal, illetve az Emil Constantinescu exállamfő nevével fémjelzett Népi Akcióval) igyekeznek minél nagyobb távolságot tartani a posztkommunistáktól, addig a legnagyobb parlamenti frakcióval jelentkező PSD-nek eszébe sem jut „kompromittálódni” szavazói előtt egy ilyen népszerűtlen kormány szoros szövetségeseként. S, hogy mi tartja mégis össze a kétpárti kabinetet és a posztkommunistákat? Az előre hozott választásoktól való félelem, hiszen, ha most tartanának megméretést Romániában, akkor Traian Basescu államfő egykori pártja, a Demokrata Párt (PD) fölényesen – ötven százalék közeli eredménnyel – győzne. A felmérések szerint jó eredményt érne el a bukaresti Steaua labdarúgó csapat tulajdonosa, a juhászból lett milliárdos Gigi Becali formációja, az Új Generáció Pártja (PNG). S miután ez utóbbi politikus nem titkoltan szimpatizál Basescuval, az elemzők máris PD–PNG-kormányt vizionálnak – legkésőbb jövő ősszel, hisz akkor már menetrend szerinti törvényhozási választások következnek.
Addig azonban lesz még egy európai parlamenti megméretés (várhatóan idén novemberben) és a 2008. tavasszal esedékes önkormányzati választás, ami annyit jelent, hogy ha nem történik alapvető változás a népszerűségi trendekben, akkor a Demokrata Párt tarol, a liberálisok, a szociáldemokraták és az RMDSZ pedig a túlélésért küzdhetnek. Gyökeres fordulat pedig aligha várható, a jelenlegi kormány eddig ugyanis kritikán alul teljesített (nemrég érkezett komoly figyelmeztetés Brüsszelből az igazságszolgáltatási reform megtorpanása miatt), Traian Basescu a demokratákkal az oldalán viszont olyan témákat hirdet (lusztrációs törvény megfogalmazása, a politikusokat is elérő korrupció elleni harc folytatása, egyéni listás választási rendszer bevezetése), amelyekre rendkívül nagy a fogékonyság a romániai társadalomban. Az idő Basescuék malmára hajtja a vizet.