Az alapproblémát a pályázatok elbírálásáért felelős Magyar Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) létrehozásának több mint egyéves késése jelentette, amelyet az amúgy is lassú döntési és kifizetési mechanizmus, valamint a kiszolgáló személyzet alacsony létszáma és nem megfelelő kapacitása tovább rontott.
*
2004-ben támogatáskifizetésre nem került sor, 2005-ben a terv szerinti pénzügyi teljesítéshez már 393 millió eurót kellett volna biztosítani, ezzel szemben a technikai problémák okozta időbeli csúszás, az érdeklődés hiánya, illetve a feltételek nehézkes teljesíthetősége miatt csak 162 millió euró kifizetése történt meg. Ez összesen 41,2 százalékos teljesítést tett ki – fogalmaz az agrártárca tevékenységét 2003-tól 2006 végéig értékelő, elmarasztaló ÁSZ-jelentés. A jogi instabilitást jól jellemzi, hogy két év alatt hatszor módosították az agrár-környezetgazdálkodási rendeletet, amelynek hivatalos közzétételei, átfuttatása a bürokrácián szintén feleslegesen hosszadalmas folyamatot gerjesztett. A késedelmek és a hazai források szűkössége miatt előfordult több hónapos, esetenként egy éven túli késedelmes kifizetés, ami nehéz helyzetbe hozta a beruházást már elkezdő gazdálkodókat – állapítja meg az ellenőrző szervezet, amely leszögezi: az EU területalapú támogatási kiegészítő előirányzatának kezelése évek óta nem átlátható, s nem volt koncepció az uniós és a nemzeti támogatások összehangolására.
– Egyetlenegy 2004-ben csatlakozott ország sem késlekedett anynyit az agrárkifizetésekkel, mint Magyarország – fogalmazott lapunknak Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke, aki szerint a szocialista kabinetnek két teljes éve volt arra, hogy létrehozza a pályázatkezelő Magyar Vidékfejlesztési Hivatalt. Az ÁSZ kritikáit egytől egyig jogosnak tartotta kérdésünkre Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője.
Csaknem tízszázalékos drágulás. A mezőgazdasági árak 9,8 százalékkal emelkedtek a január–áprilisi periódusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 17,8, az élő állatoké és állati termékeké 1,2 százalékkal nőtt. Az év első négy hónapjában a gabonafélék termelői átlagára 33,2 százalékkal nőtt. Kiugróan nagy mértékben, 71,7 százalékkal drágult a burgonya, de jelentősen, 33 százalékkal emelkedett a hagyma és 18,9 százalékkal az alma ára. A vágóbaromfi 10,8 százalékkal drágult, a vágósertés ára viszont 10,1 százalékkal csökkent.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
