Információink szerint már a múlt hét óta a kormány kezében van az európai közösség véleménye a februárban benyújtott
Új Magyarország vidékfejlesztési programról. A tét hét éven át öszszesen 1400 milliárd forintnyi támogatás, a pályázatokat 70-80 százalékban az unió finanszírozza. Ángyán József országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság fideszes tagja tegnap kapta meg a brüsszeli dokumentumot. Lapunknak elmondta: a harminckét, sűrűn teleírt oldalon a közösség 240 nagy kérdéskört vet fel problémaként, s kérdéskörönként három–nyolc konkrét kérdésre vár választ a kormány terveivel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy a támogatási pénzek felhasználásáról az év vége előtt nagy valószínűséggel nem lesz aláírt szerződésünk, ennek hiányában pedig nem folyósítják a pénzt.
A bizonytalanság ellenére a kormány mégis írt ki pályázatokat az Új Magyarország vidékfejlesztési program bizonyos jogcímeire, anélkül, hogy létezne érvényes megállapodás az unió közösségével, és anélkül, hogy a terv pénzügyi sarokszámait egyáltalán legalább itthon társadalmi vitára bocsátották volna, mielőtt benyújtották Brüsszelnek. Sőt, Ángyán József elmondása szerint még a parlament sem ismerhette s vitathatta meg az egyes támogatási címek kapcsán igényelt összegeket.
*
Ángyán József szerint ez nem véletlen: ugyanis a most már ismertté vált számokból kiderült, bizonyos agrárfejlesztési pénzekre a magasra tett életképességi határ miatt, az ellenzék által kezdeményezett módosítások után is az összes magyar gazdálkodó mindössze 6,8 százaléka nyújthat be pályázatot – ez teszi ki az uniós pénzek oroszlánrészét –, s csak a fennmaradó morzsákért szállhatnak ringbe a családi gazdaságok, a kis- és közepes vállalkozások. – A „nagy falatokra”, a tetemes összeggel járó fejlesztési forrásokra az államháztartási törvénnyel ellentétesen kiírt néhány pályázat nyilván a kormány és klientúrája mögött álló tőkés érdekcsoportok sürgetésének eredménye – mondja Ángyán József, hozzátéve azt is: olyan dologra, amire nincs biztosítva a forrás, nem lehet pályázatot kiírni. És mivel az EU-val még nem jött létre a megállapodás, a pénzügyi fedezet nincs biztosítva.
Ángyán József leszögezte: az ország által benyújtott vidékfejlesztési program brüsszeli kritikájában felmerülő kérdések sokasága arra utal, hogy a kormány által erőltetett, a nagytőke érdekeit kiszolgáló agrár-, illetve vidékpolitika az EU tetszését sem nyerte el, mivel ellenkezik az uniós irányvonallal, amely a kis és közepes gazdaságok, a sokszereplős mezőgazdaság megerősítésének irányába tart, szemben a jelenlegi kormány törekvéseivel. – Ha nem változik a hozzáállás, azért mindnyájan nagy árat fogunk fizetni – nyomatékosította.
A szaktárca kommunikációs osztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy a kérdés felmerült egy, a tárca államtitkára, Ficsor Ádám által tartott sajtó-háttérbeszélgetésen, s további információkat pillanatnyilag nem áll módjukban adni. A beszélgetésen a Magyar Nemzet munkatársa is részt vett, ám az elmarasztaló brüsszeli dokumentummal kapcsolatos téma nem merült föl.
Nemet mondanak a borreformra. Politikai döntést, azaz szakminiszteri állásfoglalást tart szükségesnek több uniós ország a tervezett közösségi borpiaci reformmal kapcsolatban – tájékoztatott újságírókat csütörtökön Budapesten Rudolf Nickenig, a német borszövetség igazgatója. A szakmai konzultáción kitűnt: a jórészt kelet- és közép-európai államok szakértői nem értenek egyet az unió tervezett reformlépéseivel. Szerintük nem a szőlőültetvények kivágását kellene ösztönözni, hanem a bormarketingre fordított forrásokat bővíteni.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
