Adócsökkentést, az adminisztráció és a bürokrácia mérséklését, valamint takarékosabb államot ígért Gyurcsány Ferenc hétfőn elhangzott évértékelő beszédében, az eddigi államháztartási adatok azonban több esetben ellentmondanak a miniszterelnöknek. A kisebb, beosztóbb állam ígérete ugyan az elmúlt öt év valamennyi büdzséjének tárgyalásakor elhangzott, ebből azonban pusztán annyi valósult meg, hogy a pazarlás évről évre nagyobb méreteket öltött, s tavaly a költségvetési szervek az előírtnál már 460 milliárd forinttal fordítottak többet saját működésükre. A kormányfő évértékelőjében most négy évre vonatkozóan 20 százalékos költségcsökkentésre tett ígéretet, a Pénzügyminisztérium eddigi adatai azonban azt mutatják: az első négy hónapban a költségvetési szervek még a tavalyi választási évnél is többet fordítottak magukra, 772 milliárd forint helyett 787 milliárd forintot, azaz egyelőre nyoma sincs a takarékoskodásnak. Az ígért racionalizálás egyelőre a költségvetési szervek számában sem látható: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly év végén pontosan ugyanannyi költségvetési és társadalombiztosítási szervezet működött, mint fél évvel korábban, számuk 2006 decemberében 15 129 volt.
Gyurcsány Ferenc beszédében azokat a kritikákat is visszautasította, amelyek azt állították: a kormány programja túlságosan a bevételekre koncentrál, nem pedig a kiadások lefaragására. Az eddigi költségvetési adatok azonban azt mutatják, hogy az államháztartás rekordnagyságú hiánya főként az adó- és járulékemelések és a központi áremelések miatt csökken az idén, nem a reformok nyomán olcsóbbá váló állam miatt. Az adóemelések szinte valamennyi adónemnél bőségesen duzzasztották az állami bevételeket: április végéig általános forgalmi adóból a tavalyi 584 milliárd forint helyett 677 milliárd forint folyt be, egész évre vonatkozóan pedig 140 milliárdos pluszbefizetést vár a pénzügyi tárca ebből az adónemből. Hasonló a helyzet a többi adónál: társasági adóból az idén 36, személyi jövedelemadóból 119 milliárd forinttal több befizetés várható. Az illetékek drágulása 15 milliárd forintos, a társas vállalkozások különadójának bevezetése 100 milliárd forintos, az egyszerűsített vállalkozási adó megemelése 25 milliárdos pluszbevételt hoz a büdzsének.
Ez a kormány az adócsökkentés kormánya lesz – ez az ígéret ugyancsak a hétfői évértékelőben hangzott el, az adócsökkentés kilátásairól azonban Veres János már másként nyilatkozott. A pénzügyminiszter a konvergenciaprogrammal kapcsolatban áprilisban még úgy fogalmazott: átfogó adóreformra nincs esély, de elképzelhető néhány kisebb adófajta megszüntetése és az adóarányok megváltoztatása. Érdemi adócsökkentésre a következő években a pénzügyminiszteren és a hazai gazdaságkutatókon kívül a nagy nemzetközi szervezetek, így a Nemzetközi Valutaalap vagy a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) képviselői sem látnak reális esélyt. Az adócsökkentés ígérete többször elhangzott az elmúlt években, az adóegyszerűsítési és -csökkentési nyilatkozatok azonban az Adóreform-bizottság 2005. februári megalakításakor, majd a mindössze öt hónapot megélt ötéves adócsökkentési program tavaly januári bevezetésekor szaporodtak el igazán.
A gázár-támogatási rendszerben Gyurcsány Ferenc évértékelője szerint végre annak jut több támogatás, aki szociálisan rászorul. A támogatási adatok ezzel szemben azt mutatják, hogy távolról sem csak a gazdagok jártak rosszul a rendszer átalakításával. A legnagyobb vesztesnek az alacsony keresetű egyedülállók számítanak, akinek havi nettó összjövedelme 75 ezer forint, évente majdnem 22 ezer forinttal kénytelenek többet költeni gázszámlájuk kiegyenlítésére. Hasonló helyzetben vannak a szerény jövedelemmel rendelkező gyermektelen házaspárok: az a pár például, amely havi 150 ezer forintos jövedelemből él, 26 ezer forinttal fizet többet az idén gázfűtésre.
origo.hu
Elképesztő, mit mondott a tárgyalásán a karateedző, aki felrúgott egy fiút a szolnoki kalandparkban
