Lefelé módosította az első negyedéves gazdasági növekedésre vonatkozó számokat tegnapi jelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A részletes adatok szerint a gazdasági növekedés üteme 2,7 százalékos volt az idei év első három hónapjában, azaz 0,2 százalékponttal kisebb, mint a hivatal korábbi gyorsbecslésében szereplő érték. Az adat uniós összehasonlításban is negatív rekordnak számít, hiszen gazdaságunk bővülése a leglassúbb a tíz új közép- és kelet-európai tagállam között, és nem éri el a 27 tagú Európai Unió átlagát sem.
A legnagyobb változás a beruházások alakulásában figyelhető meg: míg a korábbi jelentés 0,8 százalékos növekedésről számolt be, addig a mostani már 2,3 százalékos csökkenésről. A megszorítások hatása más területeken is nyomon követhető: az építőipar teljesítménye például mindössze 1,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A kereskedelem és a vendéglátás területén a növekedés 2,3 százalékos volt, míg a kiskereskedelemben nem mértek bővülést. Jelentősen viszszafogta a növekedést a kormányzati szektor szolgáltatásainak csökkenése is, a visszaesés elsősorban az egészségügy és az oktatás terén jelentős. A korábbiakhoz képest rosszabbul teljesített az ingatlanpiac is. A visszaeső reáljövedelmek miatt a háztartások fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent, a romlást a statisztikai hivatal szerint a természetbeni társadalmi juttatások jelentős mérséklődése idézte elő.
A lapunknak nyilatkozó elemzők a tavaly szeptemberi és idén januári szigorító intézkedések miatt az első negyedévhez hasonló, vagy azt még alul is múló növekedésre számítanak az idei második negyedévben. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője két százalék alatti gazdasági növekedésre számít a második és a harmadik negyedévben. Suppan az ingatlanszektor, a kereskedelem és vendéglátás teljesítményét is aggasztónak találta, amely a következő időszakban szintén visszahúzhatja a GDP-növekedést. Hasonlóan vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője, aki szerint a korábbi gyorsbecsléshez képest gyengébb adatot főként a beruházások visszaesése indokolja. Az elemző szerint a részletes adatsor utólag is azokat az elemzői előrejelzéseket igazolja, amelyek 3 százalék alatti növekedést jósoltak az idei első negyedévre. Török a második negyedévben 2,7 százalék körüli növekedésre, míg az év egészében 2,6 százalékos bővülésre számít.

Egyre nagyobb bajban van Ruszin-Szendi Romulusz, akár tíz évet is kaphat