A gáz- és atomlobbi érvényesül

Bár hazánknak az unió törekvéseit vállalva a villamosenergia-fogyasztás mind nagyobb hányadát, 13 év múlva 20 százalékát kell kiváltania környezetbarát, megújuló energiaforrásokkal, a most megszületett magyar energiastratégia ezt nem hogy nem alapozza meg, de nemzetközi kötelezettségeinkkel szembemegy – állítja Olajos Péter (MDF) uniós néppárti képviselő. A civil szervezetek szerint is elfogadhatatlan, hogy a gazdasági tárca a gázfüggőséget továbbra is fenntartja, ráadásul úgy alkotta meg az ország energiapolitikáját, hogy a társadalmi vitára csupán névlegesen került sor.

A zöldszervezetek is osztják Olajos Péter véleményét, miszerint a szakmapolitikai koncepció nem teljesíti a fenntartható fejlődés alapelveit, sőt egyenesen a gáz- és atomlobbit szolgálja. Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője nehezményezi, hogy viszonylag rövid távra, csupán 13 évre tervez előre, azt is úgy, hogy a jelenlegi állapotot, energiafelhasználást nem értékeli. Nem társít konkrét intézkedéseket az energiahatékonyság növelésére és a fogyasztás visszaszorítására, a terveket nem vizsgálja más futó programokkal egységben, a környezeti nevelésre, tudatformálásra nem alapoz. A civil szervezet szerint éves szinten egyszázalékos abszolút energiafelhasználás csökkenés mellett ugyanennyi fosszilis (szén, gáz, olaj) energiahordozót kellene megújuló forrással (nap, szél, víz, biomassza, geotermia) kiváltani, hogy teljesíteni tudjuk közösségi klímavédelmi vállalásainkat. Ehhez képest 2020-ra a tavalyi energiafelhasználást tekintve csupán háromszázaléknyi megtakarítást irányoz elő a GKM új stratégiája. A dokumentum a megújuló energiaforrásokon pedig nem motivál a fatüzelés, az erdők elégetése helyett más alternatívák – szélerőművek, geotermikus erőművek, valódi biomasszatüzelés – használatára. Olajos Péter a hét végén levelet intézett Felsmann Balázshoz, a gazdasági tárca szakállamtitkárához, amelyben kifogásolta a puha szabályozást. Az uniós képviselő lapunknak elmondta, a most vitatott stratégia mellett az energiahatékonysági akciótervvel is gondok vannak, azt július helyett csak szeptemberben küldik el Brüsszelnek. A takarékosság nem jelenik meg elég hangsúlyosan: amíg a Fidesz-kormány idején öt- milliárd forintos éves keretből finanszírozták a lakosság nyílászárócseréjét és hőszigetelését, a Gyurcsány-kormány idején volt olyan év, hogy egyáltalán nem indult el a Nemzeti energiahatékonysági program. Az idén a kétmilliárdos keret 11 nap alatt merült ki, a lakosság tehát érdeklődik, a szaktárcának mégsem érdeke a szökő energiát megfogni.
Olajos szerint legalább 20 milliárdos összeget kellene elkölteni minden évben a hatékonyság növelésére. Belgiumban például új, korszerű fűtő- és elektromos berendezések vásárlásakor a lakóknak támogatást utalnak. Ettől az ország anyagi helyzete miatt igen messze vagyunk, úgy tűnik, „a kormány csak fényezi magát a látszatintézkedéssel”.
Az Energia Klub szintén aggódik, mert a villamosenergia-törvény nemrég elfogadott módosítása lehetővé teszi újabb paksi blokkok, netán új atomerőmű építését. Ráadásul az orosz földgázfüggőséget továbbra is fenntartja, az ország tervezett energiaellátásában ugyanis a gázfogyasztás nemhogy csökkenne, inkább növekszik.
Olajos Péter szerint paradigmaváltás nélkül nem lehet elérni az uniós célkitűzéseket, és gyökeresen meg kell reformálni az energiapolitikát, ezért nem foltozgatni kell a hibás szakmai koncepciót, hanem olyat kell írni, ami a társadalmi egyeztetésre beérkezett civil szervezetek és szakértők javaslatait is figyelembe veszi. A gazdasági tárca kommunikációs főosztályán a Magyar Nemzetet úgy tájékoztatták: a Magyarország energiapolitikája 2007–2020 elnevezésű szakmai anyagot bárki véleményezhette, aki akarta, a GKM honlapján elérhető volt, a hozzászólások sorsa pedig nyomon követhető. A civil fórumra egyébként 14 szervezettől és személytől 78 javaslat érkezett, a stratégia még nincs készen, tehát a keretszámok még változhatnak. A környezetvédelmi minisztérium a témában lapunknak nem reagált.