A lakossági hiteleken híznak a bankok

A kereskedelmi bankok kiemelkedő jövedelmezőségét nagymértékben a lakossági hitelfelvételek biztosítják, mivel itthon a nemzetközi és régiós összehasonlításban egyaránt magas a kamatrés, amely a háztartási kölcsönök esetében még mindig nagyobb, mint a vállalati hiteleknél. A nyereségességhez jelentősen hozzájárul, hogy az utóbbi négy évben a háztartási hitelek állománya 360 százalékkal emelkedett.

Az idei év első hat hónapjának tapasztalatai azt mutatják, hogy a banki teljesítmények motorja továbbra is a lakosságihitelfelvétel, amelyen belül főleg a szabad felhasználású, devizaalapú jelzáloghitelek népszerűek – állapítja meg Bába Ágnes, a K&H Bank vezérigazgató-helyettese. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a legutóbbi adatok nem igazolják azokat a félelmeket, amelyek szerint a megszorítócsomag hatására a lakosság kevesebb hitelt venne fel. Szakértők szerint a hazai kereskedelmi bankok fő célcsoportja továbbra is a háztartások, mivel a legdinamikusabb, 360 százalékos fejlődést 2002 és 2006 között ez a szektor produkálta, s továbbra is itt várható a legnagyobb mértékű növekedés. A nem lakáscélú hitelek állománya az utóbbi két évben – szintén dinamikus bővülést mutatva – évente 50-50 százalékkal gyarapodott. A Bankszövetség adatai szerint a nemzetközi mércéhez, sőt a régió többi országához képest is magasabbnak számító négyszázalékos hazai banki kamatrés egyik összetevője, hogy a háztartási hiteleknél általában is nagyobb a marzs, mint a vállalati kölcsönök esetében. S mivel a lakáscélú és nem lakáscélú háztartásihitel-szektor bővül a legdinamikusabban, gyakorlatilag ez az üzletág húzza legjobban felfelé a pénzintézetek teljesítményét. A Bankszövetség adatai szerint a lakossági hitelek piaca jelenleg meghaladja a 4300 milliárd forintot, összehasonlításképpen a kkv-szektor hitelei 3140 milliárd forint körül mozognak. A háztartások által felvett kölcsönök növekedésével párhuzamos tendencia, hogy az utóbbi négy esztendőben a bankok tőkeereje közel 1000 milliárdos növekedéssel lényegében megduplázódott.
– Továbbra is a lakossági üzletág a leggyorsabban fejlődő banki szolgáltatás, nyugat-európai ösz-szehasonlításban ugyanis a hazai eladósodottság még mindig nem olyan mértékű, mint a nálunk sokkal fejlettebb országokban – fogalmazott lapunknak Tapaszti Attila, a Takarékbank elemzője, aki leszögezte: a bankok pontosan e különbség miatt koncentrálnak elsősorban a háztartásoknak szánt lakáscélú és szabad felhasználású kölcsönkihelyezésekre. Nagy különbség azonban, hogy Európa nyugati felén a megtakarítások sokkal magasabb szinten állnak, mint a hazai állomány, amely jelenleg amúgy is csökkenő tendenciát mutat – tette hozzá az elemző. Tapaszti szerint a nagyvállalati kölcsönök lényegében alig gyarapodnak, a kkv-k fizetőképességével komoly gondok vannak, miközben a háztartásoknak közvetített hitelek piaca továbbra is lendületben van, ami így a banki szektor motorját jelentheti. Igaz ugyan, hogy a nyereségességet – egyúttal a magas kamatréseket – az is biztosítja, hogy a hazai bankpiac közel háromnegyede hét pénzintézet kezében összpontosul, ezért az árverseny eddig nem tornászta le a környező országokhoz képest is kiemelkedőnek számító marzsot. A hazai ingatlanok legnagyobb részén pedig még mindig nincs jelzálogteher, ami a szabad felhasználású személyi kölcsönök piacát bátorítja.