Az államfő vétózhat

A köztársasági elnök jogosult és köteles megtagadni az olyan személyek kitüntetését, akiknek a tevékenysége, magatartása, teljesítménye ellentétes az alkotmány értékrendjével. Az Alkotmánybíróság tegnap kihirdetett határozata szerint a Magyar Köztársaság 1989. október 23-án elfogadott alkotmányának értékrendje kibékíthetetlen ellentétben áll a rendszerváltozás előtti berendezkedés, a Magyar Népköztársaság értékrendjével.

Az alkotmánybírák Sólyom László köztársasági elnök tavaly márciusban benyújtott kérésére értelmezték az alkotmányt és a hozzá kapcsolódó jogszabályokat. A nemzeti ünnep alkalmából – mint emlékezetes – Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kitüntetésre javasolta Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökét és Marjai József volt miniszterelnök-helyettest. Mindkettejük tevékenysége az elmúlt rendszerhez kötődött. Legutóbb Horn Gyula egykori külügyminiszter, volt kormányfő munkásságának elismerését kezdeményezte Gyurcsány Ferenc. Az államfő aggályait fejezte ki Horn 1956-os karhatalmista múltja miatt, és bejelentette: megvárja az Alkotmánybíróság (AB) döntését.
A bírák most megfogalmazták, hogyan értendő az államfőnek a kitüntetések adományozásával kapcsolatos jogosítványa. Rögzítették, hogy az adományozás összetett, többszereplős folyamat: az előterjesztést a kormányfő vagy a miniszterek tehetik meg, s ők jogosultak a köztársasági elnök pozitív döntésének ellenjegyzésére is. Az elnök ugyanakkor – a bírák álláspontja szerint – a hozzá benyújtott javaslatot nem köteles elfogadni. Sőt – indokainak közlése mellett – az aláírást meg kell tagadnia, ha a kitüntetendő személy tevékenysége, magtartása, teljesítménye ellentétes az alkotmány értékrendjével. A bírák szerint az államfő a kitüntetések adományozásakor önálló politikai döntést hoz, és döntéséért önálló politikai felelősséget visel.
Az AB kifejtette, hogy az alkotmány értékrendjét részben az alaptörvény szövege, részben pedig az Alkotmánybíróság értelmező határozatai, illetve a főbb törvények, jogi kódexek tartalmazzák. E normáknak nagy részét kétharmados szavazataránnyal hozhatja meg az Országgyűlés. Az AB tegnap kihirdetett döntése az alkotmányos értékrend meghatározó elemei közé sorolja az élet védelmét, az emberi méltóságot, a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát. Az alkotmányos értékrend körébe tartozik a szociális biztonsághoz való jog, amelyet az állam a társadalombiztosítás és a szociális intézmények rendszerének fenntartásával garantál. Az alaptörvényben megfogalmazott érték a köztársasági államforma, a függetlenség és a jogállam érvényesülése is. A bírák rögzítették: az alkotmányos értékrend térben és időben egyaránt kötött, azt a mindenkori társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedés határozza meg. A rendszerváltozás előtti és utáni társadalmi berendezkedéshez, a diktatúrához és a demokratikus jogállamhoz kötődő alkotmányos értékrend egymással összeegyeztethetetlen. Hozzátették: „az 1989. október 23-án elfogadott alkotmány a népköztársaság értékrendjének teljes tagadását jelenti a köztársaság értékrendje által”.
Az év végéig az Országgyűlés köteles új jogszabályt alkotni az elismerések, a kitüntetések adományozásáról. Abban meg kell határoznia, hogy a kitüntetést kezdeményező kormányfő vagy miniszter mikor teheti meg javaslatát, és az államfőnek mennyi időn belül kell nyilatkoznia, jóváhagyja-e azt.
Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője közölte: az államfőnek át kell tanulmányoznia az AB határozat szövegét, utána a lehető legrövidebb időn belül kialakítja álláspontját Horn Gyula kitüntetése kapcsán. Utalva az AB döntésére, Kumin úgy fogalmazott: ez elég egyértelmű határozat, de Horn Gyula kitüntetése ügyében Sólyom Lászlónak kis időre van szüksége, hogy meg tudja hozni felelős döntését.