Az ígéreteket is vizsgálja az ÁSZ

Ezentúl a kormány ígéreteinek hatását is vizsgálja majd az Állami Számvevőszék, amely tanulmányokban elemzi, miként viszonyulnak az ígéretek a realitásokhoz és a konvergenciaprogramhoz.

Nemcsak a költségvetés elkészítésének folyamatát és kockázatait vizsgálja ezentúl az Állami Számvevőszék (ÁSZ), hanem a különböző kormányzati ígéretek hatásait, a gazdaság vitelét, az inflációt és a bérkiáramlást is – jelentette be tegnap Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke az Info Rádiónak nyilatkozva elmondta: a kérdésekről tanulmányt készítenek, amelynek segítségével megpróbálják bemutatni a parlamentnek az egyes lépések következményeit, valamint azt, hogy ezek miként viszonyulnak a konvergenciaprogramhoz és a realitásokhoz.
Az ÁSZ elnöke által bejelentett, kiszélesített vizsgálattal kontroll jönne létre afölött, hogy mindannak, amit az Országgyűlés elé terjesztenek, megvan-e a megfelelő, megnyugtató háttere.
Eközben a Pénzügyminisztérium (PM) is ismertette a közpénzügyi felelősségről és a létrehozandó költségvetési hivatalról szóló törvény bevezetésének új menetrendjét. A PM javaslata értelmében idén ősszel születhet meg az erre vonatkozó kétharmados törvény, amelynek fő feladata a hitelesség, a költségvetési fegyelem és az államháztartás tartós egyensúlyának megteremtése. Ennek érdekében a törvény szabályozná a fenntartható államadósságszintet, jelenleg ugyanis a GDP-hez mért államadósság lényegesen meghaladja a maastrichti követelmények által előírt 60 százalékos mértéket. A javaslat további fontos pontja, hogy a költségvetés elsődleges – kamatkiadások nélkül számított – egyenlegének pozitívumot kell mutatnia.
A kétharmados törvény a költségvetési hivatal felállítására is kitér. A pénzügyi tárca úgy látja, a jelenlegi magyar rendszerben nincsen olyan intézmény vagy mechanizmus, amely „versenyezni” tud a végrehajtó hatalom információs előnyével, illetve képes szembesíteni a döntéshozókat az aktuális intézkedések hosszabb távú hatásaival. A javaslat értelmében a hivatal kizárólag a költségvetési átláthatóság érdekében tevékenykedik mint külső ellenőrző szervezet.

Tavaly még nem volt fontos. A pénzügyi fegyelemért felelős független intézmény, illetve testület létrehozását régóta sürgeti a Magyar Nemzeti Bank és az Állami Számvevőszék. A két intézmény tavaly májusban tartott közös konferenciáján felszólaló szakemberek létkérdésnek nevezték a fiskális fegyelem biztosítását Magyarországon, s szükségesnek tartották az átláthatóságért felelős költségvetési tanács felállítását. A konferencián részt vevő Veres János akkor még úgy vélekedett: nincs szükség új szervezetre a költségvetés ellenőrzésében. A pénzügyminiszter sem szükségét, sem esélyét nem látta annak, hogy egy új szervezet akár a parlamenttől, akár a kormánytól vegyen el jogköröket.