Elbukott óriások

Majdnem másfél milliárd dolláros veszteséggel csődölt be a Bear Sterns két kockázati és spekulatív alapja (hedge fund) – derül ki a Bloomberg hírügynökség jelentéséből. A hedge fundok sok esetben túlzott kockázatvállalása, a rohamosan fejlődő szektor önkéntes etikai kódexének hiánya s az egyfajta törvényen kívül állás miatt szakmai elemzők szerint könnyen előfordulhatnak a hasonló veszélyes esetek, amelyek további alapokat is magukkal ránthatnak.

Egyszer fenn, máskor lenn: az amerikai Bear Sterns hedge fund tavaly még 80 százalékkal emelte profitját, idén pedig két leányvállalata közel másfél milliárd dolláros veszteséggel kénytelen bezárni kapuit. A befektetői óriás sorsa hetek óta foglalkoztatja a piacokat, mivel az úgynevezett másodlagos jelzálogpiacon tevékenykedő cég fennálló tartozásainak rendezéséhez több másik alap is mentőövet igyekezett dobni – sikertelenül. Míg az egyik alap kasszájában egy cent sem maradt, addig a másik hedge fund is csak éppen annyi tőkével rendelkezik, amennyivel az anyacégnek való tartozásait kiegyenlítheti. Az alapok mostani bukása komoly kétségeket ébreszthet a szinte teljesen szabályozás nélkül álló hedge fundok befektetőiben. Ebben a szektorban ugyanis nemcsak a befektetői kör titkos, hanem jószerével a befektetések aktuális értékéről sem kaphatnak sokszor folyamatos információkat az érintettek, így nem tudhatják, hogy egy-egy nagyszabású, balul sikerült pénzügyi manőver nem hozhat-e csőd közeli állapotot. A globális hitelfelvételi láz pedig csak tovább nehezíti az amúgy is kötéltáncmutatványt produkáló kockázati spekulatív alapokban bízókat. Mindezek ellenére kétségtelen: a hedge fundok aranykorukat élik, dollármilliárdok vándorolnak ide a hatalmas haszon reményében, a diszkréció megőrzése miatt főleg az olajgazdag arab térségből vagy a Távol-Keletről. A mostani összeomlások azonban rávilágítanak egy másik veszélyre: nevezetesen a globális hitelfelvételi láz irdatlan pénzmozgásait szabályozni képtelen piacára. A Bear Sterns bajba jutott két alapja közül még március végén az egyiknek saját tőkéje 638 millió dollár volt, melyhez 11 milliárdos hitelállomány is tartozott. A másik fundot 925 millió dolláros tőke mellett „csak” kilencmilliárd dolláros kölcsön terhelte. Vagyis a szakmai berkekben régóta szorgalmazott önszabályozási kódex hiánya akár ilyen eltorzult arányú portfóliót is okozhat, mely sok esetben időzített bombaként hathat.
A most csődbe jutott alapok vesztét tulajdonképpen az úgynevezett másodlagos jelzálogpiac válsága okozta – magyarázta lapunk kérdésére Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki hangsúlyozta: az Egyesült Államokban egyáltalán nem ritka, hogy az ingatlantulajdonosok két jelzáloggal is terhelik ingatlanjukat, melyből a második mindig kockázatosabb az elsőnél. A Bear Sterns leányvállalatai a lakossági nem fizetések miatt dőltek be, a hitelintézetek ugyanis kiszervezték a jelzáloghiteleiket, melyekre lecsapott a most becsődölt hedge fund, de számításai nem jöttek be – tette hozzá az elemző.
Szakértők arra emlékeztetnek, hogy utoljára az Amaranth Advisors nevű alap került nehéz helyzetbe 2006 szeptemberében: akkor hatmilliárd dollárt veszítettek egyetlen balul sikerült gázár-spekuláción, így kénytelenek voltak 65 százalékos tőkeesést elszenvedni. A probléma azonban továbbgyűrűzött, amikor az Amaranthot hitelező pénzintézetek kezdték visszakövetelni a korábban felvett kölcsönöket, mely még mélyebb válságba sodorta az alapot.