Horn Gyula rátett még egy lapáttal

Közönséges bűnözőknek nevezte az ’56-os forradalmárokat Horn Gyula volt miniszterelnök a német Die Welt című lapnak nyilatkozva. A politikus szerint a Rákosi-érának bűnei ellenére „végtelenül nagy érdeme”, hogy lehetőséget adott a szegényeknek a felemelkedésre. Horn Gyula mai születésnapi ünnepségét a Magyar Szocialista Párt szervezi – tájékoztatott a Kormányszóvivői Iroda.

Horn Gyula szerint a karhatalmisták „közönséges bűnözőkkel” szemben léptek fel, és ha csődöt mondtak volna, „sokan ma nem lennének itt”. – Ennek nem volt köze a szocializmushoz, s ez olyan feladat volt, amelyet minden körülmények között meg kellett oldani – jelentette ki a politikus, aki szerint ha az államvédelmisek nem látták volna el „nagyon fontos szerepüket”, az történt volna, mint tavaly ősszel, amikor is köztereken romboltak, gyújtogattak garázda elemek. Az exkormányfő úgy vélte, „minden körülményt figyelembe kell venni, amikor valaki egy nagy történelmi eseményt értékelni akar”. Horn, aki az interjúban „nagyon nyitott szocialistaként” határozta meg magát, elismerte, hogy 1956-ban aggódtak a rendszerért, amely a Rákosi-éra bűnei ellenére is lehetőséget adott a szegényeknek, a fiataloknak a felemelkedésre, amit ő „végtelenül nagy érdemnek” tart. A 75 éves politikus megismételte, hogy sohasem rejtette véka alá 1956-os tevékenységét. Leszögezte: a választók ennek ellenére szavaztak neki és az MSZP-nek nagy többséggel bizalmat az 1994-es választásokon. A rendszerváltozás előtti külügyminiszter „végtelenül büszke” arra, hogy Magyarország akkor mindenben az első volt a volt szocialista országok között, így az európai értékrend meggyökereztetésében is. Kádár Jánosról kifejtette, pártfőtitkárként ellenállt a szovjeteknek, „nem hagyta magát zsarolni”, hogy hazánk önrendelkezését „leereszkedő és durva” stílusban korlátozzák.
Horn a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy Gorbacsov pártfőtitkár felhagyott azzal az erőszakossággal, diktatórikus magatartással, amely a korábbi szovjet vezetést jellemezte, s felbecsülhetetlen érdeme, hogy ösztönözte, nem akadályozta a változásokat.
– És ha már itt tartunk, még valakinek a nevét kötelességem megemlíteni. Grósz Károlyét. Vele, 1987-es miniszterelnökségével valami olyan emberi légkör jött be a magyar politikába, amilyet korábban nem ismertünk – mondta Horn Gyula a már elhunyt politikusról, aki 1989-ben fehérterrorral fenyegetett.
Az MSZP volt elnökét 75. születésnapja alkalmából a Népszabadságban egész oldalas hirdetéssel köszöntötte a párt, európai állami vezetők (így a spanyol király, a luxemburgi miniszterelnök, a volt spanyol kormányfő és Helmuth Schmidt egykori német kancellár) méltató szavait idézve. Levélben kívánt erőt és egészséget Helmut Kohl volt német kancellár is Horn Gyulának, elismerve Németország újraegyesítésében játszott szerepét. Ma a budai várban köszöntik a volt miniszterelnököt, az eseményre háromszáz vendéget várnak, köztük Mihail Gorbacsov volt szovjet államfőt és Hans-Dietrich Genschert, Németország egykori külügyminiszterét.
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője az összejövetellel kapcsolatban elmondta, nem kifogásolná, ha az évforduló szervezésébe az MSZP is beszállna, bár a vendégek Horn Gyula meghívására érkeznek. (A Kormányszóvivői Iroda arról tájékoztatta lapunkat, hogy a születésnapi ünnepségét a Magyar Szocialista Párt szervezi.)
A képviselő azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László államfő ’56-os nézetei miatt, amelyek szerinte összeegyeztethetetlenek az alkotmány értékrendjével, nem írja alá a kitüntetésére tett előterjesztést, közölte: a szocialisták „megdöbbenéssel, csalódottan és értetlenül” fogadták a döntést. Lendvai szerint Horn Gyula a fiatalkorában elkövetett „súlyos hibájával együtt”, hogy a rossz oldalon állt, része a történelemnek, érdemeinek sokasága nem ellentétes az alkotmánnyal. Hozzátette: Horn Gyula 1994-ben úgy lett miniszterelnök a rendszerváltás óta a legnagyobb kormánytöbbség élén, hogy a múltját mindenki ismerte. – Ha most az ő egykori választói azzal szembesülnek, hogy a köztársasági elnök állásfoglalása szerint az ő választásuk szemben állt az alkotmányos értékrenddel, akkor sérelem nem egy embert, egy hetvenöt éves politikust ért, hanem mindenkit, aki szerint az alkotmányos értékrendből nem az következik, amit az államfő levont – vélekedett az MSZP frakcióvezetője.