Korrupció: rosszabb a helyzet

Míg a közbeszerzések értéke évről évre jelentősen növekszik, külföldi és magyar szakmai szervezetek a korrupció további térnyerésére hívják fel a figyelmet, mely több kiskapun keresztül is biztosítható. A Transparency International szerint az állami pályázatok mellett a pártfinanszírozás is az a terület, amely miatt hazánk az európai korrupciós lista középmezőnyének alján található.

Átláthatatlan közbeszerzési döntési folyamatok, a bürokrácia túlméretezettsége s a jogi kiskapuk jelentik itthon a korrupció melegágyát, melyet elsősorban az egyre nagyobb értékű állami közbeszerzések és a pártfinanszírozás megoldatlansága súlyosbítanak – derül ki a hazai és külföldi szakmai szervezetek állásfoglalásaiból, melyre legutóbb a Transparency International legutóbbi jelentése és a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) csütörtöki konferenciája is felhívta a figyelmet. Takács János, a magyarországi nagyvállalatokat tömörítő HEBC elnöke tegnap az InfoRádiónak úgy fogalmazott, hogy „sajnos az utóbbi jó néhány évben a helyzet rosszabbodott, ezért azt gondoljuk, hogy nagyon sürgősen tenni kell valamit”. A HEBC mostani figyelmeztetését már több külföldi kereskedelmi kamara és a Transparency International sorozatos felhívásai is megelőzték, sőt az utóbbi időben megrendezett több hazai gazdasági konferencia egyik alapvető témája a kenőpénzek rendszerének problémája volt. A magyarországi működőtőke-befektetések 85 százalékát uraló nyolc állam – Ausztria, Franciaország, Hollandia, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok – kereskedelmi kamarái néhány héttel ezelőtt petíciót adtak át Kóka János gazdasági miniszternek a bürokrácia csökkentését és nagyobb átláthatóságot sürgetve. A Transparency International Magyarország a legfrissebb kiadványában pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy „a korrupcióhoz tartozik például az adatok hozzáférésének megnehezítése is, mivel „különböző érdekek mentén titkosítanak állami szerződéseket, s a nyilvánosság kizárásával ágyaznak meg a korrupciónak”.
A versenyhelyzetet torzító kenőpénzeket biztosító joghézagokat és trükköket a Manager Magazin legfrissebb száma szedte csokorba. Eszerint a kritikus pontok közé tartozik például a hiánypótlás módszere, ilyenkor az ajánlatkérő csak egy szűk kör részére vagy csak formálisan biztosít hiánypótlást, ugyanakkor igen sokféle elvárást támaszt, ezért a „nem tájékozott” ajánlattévők jó része elbukhat a pályázaton. Másik népszerű trükk az egészen egyszerű formális hiba miatti kizárás, ilyen lehet akár egy több száz oldalas szerződés esetében az ügyvezető igazgató aláírásának minden egyes oldalon történő szerepeltetési kötelezettsége elmaradása. Előszeretettel alkalmazott eszköz továbbá a versenyzői kör szűkítése tetszés szerint meghatározott rangsorolási szempontok felállításával vagy az ajánlatokon belüli későbbi lapcsere, melyet azután szinte lehetetlen bizonyítani. A szaklap becslései szerint idén akár 1500 milliárdnyi közbeszerzésben is előfordulhat valamilyen szabálytalanság, s „akár mintegy 160 milliárd forintot fordíthatnak a későbbi nyertesek a pályázati elbírálás befolyásolására”. Legalább ekkora kárt okoz ugyanakkor az is, hogy a kenőpénzek miatt nem a leghatékonyabb módon használják fel a közpénzeket, éves szinten a GDP közel egy százaléka is elveszhet az átláthatatlanság következtében. A lap szerint míg egy átlagos informatikai beszerzést két éve még hatszázalékos hálapénzzel el lehetett nyerni, addig ma már tízszázalékos „együttműködési költséget” kell az ajánlatba kalkulálni. A HEBC legutóbbi konferenciáján Kóka – némi képzavarral – a vállalkozások „akadálymentesítésével”, a bürokrácia csökkentésével és a nemsokára felálló antikorrupciós koordinációs testület életre hívásával ígért szebb jövőt a résztvevőknek.