Nem pontosan arra adott felhatalmazást Gyurcsány Ferencnek az MSZP országos elnöksége, mint amit végül a hét végi koalíciós megállapodásban aláírt a miniszterelnök – nyilatkozták vezető szocialista politikusok. A Magyar Hírlap szerint „értetlenség és felháborodás” fogadta az ingatlanadó bevezetésének bejelentését, erről a múlt heti, kétnapos elnökségi ülésen szó sem volt. Kovács Tibor, a szocialisták frakcióvezető-helyettese elmondta, korábban a képviselőcsoport azon az állásponton volt, hogy ne vezessenek be új típusú ingatlanadót a közeljövőben, arról határozat, hogy ez a vélemény megváltozott volna, nem született. Ezzel szemben Kiss Péter kancelláriaminiszter leszögezte: a koalíciós szerződés tervezett mellékletét a szocialista parlamenti frakció, a párt elnöksége és szombaton az országos választmány is megvitatta, sőt más szakmai egyeztetések is voltak.
– Mindez azt mutatja, hogy nagyon alaposan végigtárgyaltuk a koalíciós megállapodás kérdéseit, köztük az ingatlanadóról szólót is – jelentette ki az MSZP alelnöke a kormányszóvivői tájékoztatón, aki szerint az értékalapú ingatlanadó bevezetésének részleteiről egy most felálló munkacsoport egyeztet majd.
A nagyobbik kormánypártban sérelmezik azt is, hogy az egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos kiegészítés azt jelentheti: az állam tárgyalhat arról, hogy a biztosítónak elad tulajdonrészt. A megállapodás szerint „a kisebbségi tulajdonos nem rendelkezik automatikus joggal, például opcióval a többségi tulajdonrész kivásárlására”. Ezt többen úgy értelmezik, hogy a lehetőség megvan a magánbefektetők 49 százalék feletti tulajdonszerzésére, csak nem automatikusan, erről az állam tárgyalhat.
Gyurcsány Ferencet, illetve a kormány egyéves tevékenységét a gazdasági és szociális tanács (gszt) tegnapi ülésén is kritizálták. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége képviseletében felszólaló Borsik János szerint az intézkedések „elégedetlenséget, tartós visszatetszést” váltottak ki az emberekből, akik úgy érzik, a versenyt előtérbe helyező „neoliberális” gazdaságpolitika magukra hagyja őket. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kifogásolta, hogy az egészségügyi és oktatási reformok kapcsán senki nem beszél a megelőzésről. – Miközben tartós demográfiai krízis tapasztalható, a családpolitika nem változik – hívta fel a figyelmet az akadémikus. Ugyanakkor úgy vélte, nem elegendő a kórházi ágyszámleépítés, mert míg az EU-ban ezer főre 2,2 ágy jut, addig nálunk a reformok után is 4,4. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnöke a kormányzati kommunikációt bírálta, mert a miniszterelnök annak ellenére beszél állandóan ingyenes egészségügyi szolgáltatásokról, hogy az állampolgárok azért járulékokat fizetnek.
A miniszterelnök ezekre reagálva kifejtette, bár sokszor éri a politikusokat az a vád, hogy „tervezett cselekvések helyett jelszavakkal” kormányoznak, ez nem feltétlenül csak rájuk igaz. A kormányfő szerint a „legtisztességesebb humanista program” megvalósítása zajlik éppen. – Azt kérem, hogy a tanács reformelkötelezettsége a konkrét lépések vonatkozásában is nyilvánuljon meg – fordult Gyurcsány Ferenc a gszt-hez, megígérve, a következő évek a minőségről, a teljesítményről és a fejlesztésekről fognak szólni. Bevezetőjében a kormányfő kifejtette, hogy az állami működés szerkezetére és a költségvetési egyensúly megteremtésére irányuló politika első éve sikeres volt. Bejelentette, átfogó közpénzügyi reform veszi kezdetét, így a következő két évben négy átfogó törvénycsomag készül annak érdekében, hogy a legfontosabb pénzügyi kérdések a választásoktól függetlenül változatlanok maradjanak. Gyurcsány Ferenc beszédében kiemelte: a kormány legnagyobb eredménye, hogy „kibillentette az országot” a mozdulatlanságból.
– Magyarországnak mozgásban kell maradnia, a változatlanság lemaradással jár – tette hozzá.
A felszólalások befejeztével Kiss Péter kancelláriaminiszter úgy öszszegzett, hogy a kormány politikája baloldali karakterű, mert nem a verseny elkerüléséről, hanem annak megnyeréséről szól. Társadalompolitikai kérdéseket érintve kitért arra, hogy növelni kell a romák és a fogyatékosok aktivitását, mert ezzel az egész társadalom aktivitási szintje emelkedik.
Fidesz: négy pénzbehajtási forma. A koalíciós szerződés módosítása valójában négy pénzbehajtási formával sújtja az embereket: a biztosítási rendszer privatizálásával, az ingatlanadó bevezetésével, több személyi jövedelemadóval és a nyugdíjkorhatár emelésével – jelentette ki tegnap Varga Mihály. A Fidesz alelnöke szerint a koalíciós szerződés annak elismerése is, hogy tavaly tavasz óta az emberek életét érintő legfontosabb területeken folyamatosan romlott a helyzet. Az elmúlt években csak egy hatalmas csődtömeget hozott létre a kormányzat, s most ennek a finanszírozására akarnak behajtani még több pénzt az emberektől. Hozzátette: ennek a kormánynak egyetlen szavát sem hiszik el, a koalíciós partnerek a hazudozásban következetesek maradtak az elmúlt időszakban is. A volt pénzügyminiszter emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc nyelvtanilag hibásan a „legőszintébb becsületszavára” esküdözött, hogy ez a kormány az adócsökkentések kormánya lesz, ehelyett adókat emelnek és újabb adónemeket vezetnek be. Hárommillió ember nem tud kijönni a jövedelméből, folyamatosan nő az elszegényedők száma – mondta Varga Mihály. (P. G.)
A KDNP ellenállásra szólított fel. Az MSZP–SZDSZ-kormány egészségügyi paktuma tovább növeli az emberek kiszolgáltatottságát, és rontja a magyar orvoslás elmúlt évtizedekben elismert színvonalát – jelentette ki tegnap Nagy Kálmán kereszténydemokrata egészségpolitikus. Mint a képviselő elmondta, a koalíció által kitalált, a magántőke és a közpénz együttes részvételével létrejövő egészségfinanszírozási modellt eddig még soha, sehol nem próbálták ki. A politikus az embereket ellenállásra szólította fel. – Azokkal a biztosítókkal, amelyek beszállnak ebbe az üzletbe, az ügyfelek minden szerződést mondjanak fel – szorgalmazta a képviselő. (B. B.)
Forma-1 büntetés
Büntetések miatt alaposan megváltozott a Brit Nagydíj rajtsorrendje
