Akár 800 milliárd forinttal is növelheti Magyarország éves energiaköltségeit az Európai Unió orosz energiaembargós javaslata, amely a gáz és kőolaj teljes kivezetését célozza 2027 után – mondta Czepek Gábor parlamenti államtitkár hétfőn, az MCC energiapolitikai kerekasztal-beszélgetésén. A politikus hangsúlyozta: ez az összeg megegyezik a rezsicsökkentésre szánt állami forrásokkal.
Fotó: Székelyhidi Balázs
Az államtitkár szerint a szankciós javaslat következményeként a magyar háztartások akár négyszeres gáz-, illetve kétszeres áramszámlával szembesülhetnének. „Ez elfogadhatatlan teher lenne a lakosság számára” – fogalmazott. Egyúttal a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazásra is hivatkozott, amely szerinte megerősítette: az emberek támogatják, hogy az energiaellátás nemzeti hatáskörben maradjon, és ne ideológiai alapú döntések irányítsák az energiapolitikát.
Marad a kamatstop a múlt év végéig felvett szabad felhasználású diákhiteleken
Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket, így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második fél évében is 7,99 százalékos kamatszint vonatkozik – közölte az MTI-vel a Diákhitel Központ. A tájékoztatás szerint a 2025. január 1-jétől felvett Diákhitel1 kamata az év második felében 8,99 százalékra mérséklődik, míg a kötött felhasználású Diákhitel2 és a Képzési hitel továbbra is kamatmentesen áll a hallgatók rendelkezésére.
Megkezdődik Magyarország egyik legnagyobb autópálya-fejlesztése – ez vár a közlekedőkre ősztől
Ősszel elkezdődik az M1-es autópálya bővítése, kétszer három sávra. A pálya emellett oldalanként egy-egy teljes értékű sávként használható intelligens leállósávval is bővül – közölte a Magyar Építők oldala. Az MKIF-nek hivatalosan szeptember 1-jén kell elkezdenie a kivitelezést az M0-s és Bicske, valamint a Bicske–Concó szakaszon egyaránt. Egyszerre zajlik majd a munka, de a körgyűrűtől Bicskéig három, míg Bicskétől Concóig összesen négy év áll a társaság rendelkezésére a munkák elvégzésére (Bicskéig 2028. augusztus 31-ig, Concóig 2029. augusztus 31-ig kell elkészülnie az MKIF Zrt.-nek).
Németh Tamás elmondta, hogy a bővítési munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy folyamatosan biztosított legyen a közlekedés 2×2 sávon. – Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, csak akkor használjuk teherjárművekkel a pályát, ha ez szükséges. Ahol lehet, szervizúttal támogatjuk a kivitelezést. Vagyis amilyen feladatot és ahol lehet, az építés során ezeket az utakat használva tervezünk elvégezni. Ezekkel már több tíz kilométeres nagyságrendben elkészültünk – mondta el a vezérigazgató.
Otthon start: már ősztől jön a jelentős könnyítés a lakásvásárlóknak
A kormány szeptemberben elindítja a háromszázalékos kamatozású lakáshitelprogramot az első otthont teremtőknek. A támogatás vidéken szinte a teljes kínálatot érintheti, de Budapesten is sok kerületben elérhetők a feltételeknek megfelelő lakások.
A lakáshitel legfontosabb részletei:
- fix három százalék kamat a teljes futamidő alatt,
- legfeljebb ötvenmillió forint hitelösszeg,
- maximum 25 éves futamidő,
- mindössze tíz százalék önerő szükséges.
A program minden első lakást vagy házat vásárlóra vonatkozik, korhatár és lakóhely megkötése nélkül.
Bárki, aki most tervezi első saját lakása vagy háza megvásárlását, igénybe veheti a hitelt – legyen szó budapesti új építésű lakásról vagy vidéki családi házról. A kedvezményes hitel az ország egész területén elérhető lesz. Szakértők szerint az új hitelprogram önmagában is több ezerrel növelheti az első vásárlók számát.
Újabb siker a Demján Sándor-programban
Az ezredik vállalkozás is megkapta a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja vouchert. Szabados Richárd kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkár kiemelte, a program előkészítése során úgy becsülték, hogy 15 ezer olyan magyar vállalkozás van, amelynek komoly versenyképességi ugrást jelenthet az online térben való megjelenés. A digitális jelenlét kézzelfogható üzleti előnyökkel jár, ahogy azt nemzetközi kutatások is bizonyítják:
- a digitálisan érettebb kkv-k árbevétele átlagosan húsz százalékkal gyorsabban nő, mint a lemaradóké,
- a jó közösségimédia-jelenléttel rendelkező kisvállalkozásokat másfélszer nagyobb eséllyel találnak meg új ügyfelek,
- a nemzetközi online értékesítést folytató kkv-k exportbevétele akár kétszerese is lehet a csak fizikai térben működő társaikénak.
Mindez alátámasztja, hogy a Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja program nemcsak technológiai, hanem gazdaságfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségű. A digitális jelenlét ma már nem opció, hanem alapkövetelmény.
