Elérte Didier Reynders korábbi uniós biztos dagadó pénzmosási botránya a holland ING óriásbank belga leányvállalatát, a brüsszeli ügyészség eljárást indított ellene is. Erről az MTI számolt be, a Le Soir belga napilap információit továbbítva. A lap szerint az ING Belgium volt és jelenlegi vezérigazgatóját gyanúsítottként idézték be kihallgatásra, és a bank más vezetőit is már meghallgatták – írja a Világgazdaság.
Reynders, akinek a neve Magyarországon is jól ismert, mivel rendszeresen bírálta a budapesti kormányt, 2019 és 2024 között volt az Európai Unió igazságügyi biztosa volt, amikor az Európai Bizottság elnöke ugyanúgy Ursula von der Leyen volt, mint most.
A belga korrupcióellenes szolgálat azért vizsgálódik, mert miközben Reynders – aki korábban is magas kormányzati pozíciókkal rendelkezett – 2008 és 2018 között csaknem 700 ezer eurót helyezett el számláján, amelyet a belga ING-leány vezetett, és a bank csak 2018-ban kezdett érdeklődni a pénz eredetét illetően, majd 2023-ig várt, mielőtt jelentést küldött volna a pénzügyi információfeldolgozó egységnek.
Renyders ellen napokkal azután indult el a vizsgálat, hogy lejárt EU-biztosi megbizatása. A Le Soir akkor azt jelentette, hogy Reynders pénzmosása a gyanú szerint a belga lottóhoz kötődik, az AP pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy bármilyen, Reynders-t érintő botrány az Európai Bizottságra is rossz fényt vetne, ahol ő felelt azért, hogy a nyugati jogállamisági elveket – beleértve a korrupció elleni szigorú küzdelmet – hivatali ideje alatt maradéktalanul tiszteletben tartsák.
Reynders ellen egyébként már korábban, 2019-ben is indult vizsgálat korrupció és pénzmosás gyanújával (olyan ügyekben, mint a kinshasai belga követség épíése stb.). Ártatlanságát hangoztatta, az ügyészek pedig végül ejtették a vádakat, mivel ötéves biztosi megbízatása alatt diplomáciai mentességet élvezett.
Az események más fénybe helyezik Reynders visszatérő bírálatait a magyar kormánnyal szemben. A biztos Magyarország uniós pénzei visszatartásának egyik hivatalos brüsszeli „főindoklója” volt: évekig rendszeresen kritizálta a magyar kormányt a többek közt a jogállamiság, a korrupció, a média- és akadémiai szabadság, valamint az LMBTQ+ közösség jogainak helyzete kapcsán, és hangsúlyozta hogy az EU-finanszírozást feltételekhez kell kötni, továbbá elítélte a demokratikus értékek csorbítását.
További részletek a Világgazdaság oldalán olvashatók.
