Didier Reynders, az Európai Bizottság korábbi igazságügyi biztosa neve nemrég korrupciós ügyben merült fel. A belga politikust azzal vádolják, hogy évtizedeken keresztül kétes eredetű pénzt használt fel lottószelvények vásárlására, majd a nyereséget saját magánszámlájára utalta. Az ügy különösen azért keltett nagy visszhangot, mert Reynders korábbi tisztségében a jogállamiság és az átláthatóság előmozdítása mellett kötelezte el magát.
Manfred Weber és az Európai Néppárt botránya
Az Európai Néppárt (EPP) elnöke, Manfred Weber szintén korrupció gyanújába keveredett. A német politikust azzal vádolják, hogy visszaélt az Európai Parlament által biztosított forrásokkal. Egyes források szerint Weber és az EPP vezetése a pártcsoport pénzügyi forrásait szabálytalanul használták fel, többek között kampányok finanszírozására és személyes célokra. A botrány egy belső jelentés nyomán robbant ki, amely feltárta, hogy az EPP könyvelése és pénzgazdálkodása nem felelt meg a szabályoknak.
Az EPP vezetője trükkös eszközökkel, joghézagokat kihasználva legalább négyszázezer eurót vágott zsebre jogosulatlanul az európai adófizetők pénzéből. Az Európai Parlament képviselői 2019-ben minden hónapban 4332 euró, azaz hozzávetőleg 1,4 millió forintnyi összeget kaptak általános költségtérítésként, az iránymutatás szerint elsősorban egy hivatalos iroda fenntartására. Az ügyeskedő néppárti politikus pedig a saját családi házát nevezte ki pártirodának, hogy ez az összeg is nála maradhasson.
Weber Wildenbergben lévő házában a földszinti részt keresztelte át irodának, nyilvánvalóan azért, hogy így saját maga vághassa zsebre azt a pénzt is, amit irodabérletre kellene fordítania – írta meg a V4NA. A hírügynökség újságírói a saját szemükkel látták Wildenbergben, Weber még arra sem vette a fáradságot, hogy kiírja a kapura, ez az ő képviselői irodája.
Az ügy súlyos kérdéseket vet fel az Európai Parlament működésének átláthatóságával kapcsolatban, mivel a néppárt a legnagyobb politikai frakció az EU-ban. Weber tagadta a vádakat, de az ügy jelentős mértékben csorbította az EPP és az ő személyes hitelességét is.
Katargate: Európa egyik legnagyobb botránya
A brüsszeli korrupciós ügyek közül kiemelkedik a 2022-es Katargate-botrány, amely során Katar jelentős pénzösszegeket és ajándékokat adott át uniós tisztviselőknek, köztük Eva Kailinak, az Európai Parlament alelnökének, hogy befolyásolják az EU döntéseit. A nyomozás során több mint másfél millió eurót foglaltak le, amelyet bőröndökben és táskákban találtak meg a gyanúsítottak otthonaiban. Az ügy rávilágított az EU korrupcióellenes mechanizmusainak hiányosságaira.
Roberta Metsola ajándékbotránya
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szintén kellemetlen helyzetbe került, amikor kiderült, hogy elmulasztott időben jelenteni 142 különféle ajándékot, amelyeket politikai tevékenysége során kapott. A szabályok szerint a képviselőknek minden ajándékot harminc napon belül nyilvánosságra kell hozniuk, ám Metsola ezt többször nem tette meg. Az ügy azonnal nagy sajtófigyelmet kapott, mivel az EP elnökétől különösen magas szintű átláthatóságot várnak el.
Bár Metsola utólag nyilvánosságra hozta az ajándékokat, a késedelem tovább mélyítette a brüsszeli intézmények iránti bizalmatlanságot.
Roberta Metsola európai parlamenti elnöki pozíciójával nem csupán saját tevékenysége, hanem férje, Ukko Metsola miatt is botrányba keveredett. Ukko Metsola korábban a hajózási ágazat egyik nagy lobbierejét képviselő Nemzetközi Hajózási Kamara (International Chamber of Shipping, ICS) európai irodáját vezette. A probléma abból adódik, hogy a lobbi és az uniós intézmények közötti kapcsolatok sokszor rendkívül szorosak, ami etikai aggályokat vet fel.
Ukko Metsola szerepe különösen érzékeny ügy, mivel az Európai Parlament számos környezetvédelmi szabályozást is megvitatott, amelyek közvetlenül érintik a hajózási szektort. Ez felvetette annak a gyanúját, hogy Roberta Metsola parlamenti tevékenysége során közvetett módon előnyökhöz juthatott a férje munkaadója.
Bár a családi kapcsolatok önmagukban nem jelentenek szabálytalanságot, az átláthatóság hiánya tovább súlyosbította a helyzetet.
Vakcinabeszerzési botrány: Ursula von der Leyen SMS-ügye
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is korrupciógyanús helyzetbe került, amikor a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-váltásait nem tette nyilvánossá a Covid–19 vakcinabeszerzések során. Bár a szerződéseket jóváhagyták, a titkos kommunikáció átláthatósági problémákat vetett fel, és további kétségeket támasztott az uniós döntéshozatali eljárások tisztaságával kapcsolatban. Azóta az ügy bíróság elé is került.
Didier Reynders, Manfred Weber és más EU-s tisztviselők botrányai az Európai Unió rendszerszintű problémáira hívják fel a figyelmet. A pénzügyi visszaélések, a lobbik túlhatalma és az átláthatósági mechanizmusok hiányosságai egyre több esetben kerülnek napvilágra, aláásva az EU hitelességét. Ezek az esetek azt mutatják, hogy az uniós tisztviselők nem mentesek azoktól a problémáktól, amelyek ellen hivatalosan fellépnek.
