Összeomlott a kínálat: brutális drágulás fenyegeti a globális olajpiacot

Az iráni konfliktus súlyosbodása miatt a térség több országa kénytelen leállítani a kitermelést, miközben az export ellehetetlenül és a raktárkapacitások is szűkösek. A kialakuló kínálati sokk következtében akár a 200 dolláros olajár is reális forgatókönyvvé válhat.

olajfinomító Forrás: AFP

A közel-keleti olajexport és -termelés összeomlott, napi több mint 7–10 millió hordóval csökkentve a globális kínálatot, és így súlyos fizikai hiányt okozva. A 200 dolláros olajár rémálom-forgatókönyve hirtelen valósággá válhat. A szűk kínálat és a korlátozott tárolókapacitás miatt az árak akár 150-200 dollár fölé is emelkedhetnek hordónként, egyes elemzők pedig extrém kilengésekre figyelmeztetnek, ha a zavarok fennmaradnak. Még ha az iráni konfliktus véget is ér, a helyreállás lassú lesz, és az ideiglenes enyhülés nem fogja teljesen ellensúlyozni a hiányt, így az árak magasan maradhatnak – írja a Világgazdaság.

Az elszálló olajárak veszélye
Fotó: AFP

Zuhan a kitermelés

Egy hónappal ezelőtt bármely elemzőt kinevettek volna, aki azt állítja, hogy az olajár akár 200 dollárig is emelkedhet hordónként. Most azonban egyre többen ismerik el, hogy ez valós lehetőség – és jó okkal.

• A Közel-Kelet olaj- és üzemanyagexportja februárban napi 25,13 millió hordón állt – írta a Reuters, a Kpler adataira hivatkozva. 
• Március közepére ez csaknem kétharmadával, napi 9,71 millió hordóra zuhant. 
• A Vortexa még aggasztóbb számokat közöl: februárban napi 26,1 millió hordó volt az átlag, míg 
• március közepén már mindössze 7,5 millió hordó.

Még ennél is rosszabb a termelési helyzet. A Közel-Keleten mindenki csökkenti a kitermelést – márpedig az olajkutak újraindítása időigényes.

A csökkentés oka a korlátozott tárolókapacitás: az exportra szánt hordók egy része valójában tartályhajókra kerül tárolás céljából, nem pedig a vevőkhöz. 

Napi többmillió hordó termelés esik ki 

A globális olajkínálat mintegy ötöde súlyosan érintett, és még ha holnap véget is érnének a harcok, időbe telne a normalizálódás.

• Irak állítólag napi mintegy 2,9 millió hordóval csökkentette a kitermelést az ING elemzői szerint. 
• Szaúd-Arábiában a csökkentés napi 2–2,5 millió hordó között van. 
• Az Egyesült Arab Emírségek napi 1,5 millió hordóval, 
• Kuvait pedig 1,3 millió hordóval fogta vissza a termelést. 
• Ez összesen több mint hétmillió hordó kiesést jelent naponta.

Összehasonlításképp: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) korábban napi mintegy 3,7 millió hordós többletet jósolt erre az évre. Ez a többlet mára eltűnt – ha egyáltalán létezett –, sőt a válság miatt további kínálat esett ki. 

Az IEA becslése szerint a leállított termelés eléri a napi tízmillió hordót.

Mindez azt jelenti, hogy nincs elegendő fizikai olaj a kereslet kielégítésére. Amikor a kínálat szűk, az árak meredeken emelkednek, és még normalizálódás esetén is időbe telik a visszaesés – még akkor is, ha a magas árak csökkentik a keresletet. 

Akad még optimista elemző is a piacon

Természetesen nem minden elemző ennyire pesszimista az árakat illetően. Sokan arra számítanak, hogy március vége után fordulat következik, és a Brent ára 100 dollár alá, a WTI pedig 90 dollár alá esik. Ezek az előrejelzések azonban gyors konfliktuslezárással számolnak – amire jelenleg kevés jel utal. 

Az orosz olaj piacra engedése fékezi az árak száguldását 

Ironikus módon az egyik oka annak, hogy a Brent még nem érte el a 200 dollárt, a szankcionált orosz olaj ideiglenes „feloldása”, amellyel Washington próbálja enyhíteni a kínálati hiányt. A Windward adatai szerint 

március 16-án világszerte 197,8 millió hordó orosz olaj volt úton.

Ez azonban csak ideiglenes megoldás. 

• Kína például betiltotta az üzemanyag-exportot, és a Sinopecnek 10 százalékkal kellett csökkentenie a finomítói kapacitását – annak ellenére, hogy a világ egyik legnagyobb készletével rendelkezik. 
• Az sem jelent érdemi enyhülést, hogy Irak és Kurdisztán megállapodott a Kirkuk–Ceyhan-vezeték újraindításáról, mivel annak kapacitása mindössze napi 250 ezer hordó.