Malőr májusban is

Továbbra is a bruttó bérek növekedése melletti erős reálbércsökkenésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal – ezúttal májusra vonatkozólag. Az adó- és járulékemelések, s a kormányzati intézkedések által generált infláció miatt májusban az előző évhez képest a keresetek vásárlóereje 6,64 százalékkal csökkent.

Átlagosan 6,6 százalékkal kevesebb árut és szolgáltatást vásárolhattak fizetésükért májusban az emberek, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve 2007. január–májusban átlagosan 2,773 millió volt. A bruttó átlagkeresetek összességében 7,4, a nettó átlagkeresetek 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január–májusi reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése mellett – az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,8 százalékkal csökkent. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 170 700 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – amely az évente esedékes egyhavi különjuttatást is tartalmazza – 209 700 forint volt.
Elemzők szerint a bruttó bérnövekedés főként annak köszönhető, hogy az erőteljesebb ellenőrzések hatására egyre több dolgozót jelentenek be a cégek, emellett pedig elhárítandó egy esetleges adóhivatali vizsgálatot, inkább vállalták a minimálbér kétszerese utáni járulékfizetést. Erre világított rá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is, rámutatva, hogy a KSH adatai szerint az egyébként szorult helyzetben lévő kisvállalkozások papíron mintegy 20 százalékkal emelték dolgozóik bérét, míg az 50 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek esetében a bérnövekedés dinamikája alig érte el a 6 százalékot. Erősíti a gyanút, hogy a keresetek növekedésében jelentős szerepet játszott a minimum-járulékalap bevezetése, valamint az, hogy az átlagot meghaladó mértékben, 19,8 százalékkal nőttek a keresetek a stagnáló építőiparban és 11,8 százalékkal a megszorító intézkedés által leginkább érintett kereskedelemben, továbbá a javítás és az ingatlanügyletek, illetve a gazdasági szolgáltatások területén.
Suppan Gergely az év egészére a bérek vásárlóerejének átlagosan 4,7–5 százalékos csökkenésére számít. Mint mondta, a nyári hónapokban fennmaradhat a hat százalék feletti reálbércsökkenés, az infláció mértékének várható visszaesésével – amely csökkenés az elmúlt hónapban a várakozásokkal ellentétben éppen megtorpant –, pedig a keresetek vásárlóerejének romlása is csökkenhet. Véleménye szerint a jegybanki alapkamat csökkentésével érdemes kivárni, a jelenlegi 7,75 százalékos jegybanki alapkamat várakozásai alapján év végére hét százalékra módosulhat.