Mentegetőzés titkügyben

A minisztériumok javaslata alapján állt össze az a 246 titkosítható tételből álló lista, amely az új titoktörvény részét képezné – ismerte el tegnap lapunknak a Kormányszóvivői Iroda. A tételek között számos, az államháztartással és a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos adat található.

Egyértelműbb lesz a titkosítható adatok köre, és szigorodnak a titkosítás feltételei is – indokolta az új titoktörvényre tett kormányzati javaslatot tegnap lapunknak a Kormányszóvivői Iroda, amely elismerte: a Magyar Nemzet által múlt hét csütörtökön ismertetett, összesen 246 titkosítható tételből álló lista a minisztériumok javaslata alapján állt össze. Amennyiben a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, úgy a jövőben számos, az államháztartással és a kormány gazdaságpolitikájával kapcsolatos adatokat titkolhatna el a nyilvánosság elől a kabinet. Az új titoktörvényről múlt héten kedden tartottak egyeztetést a minisztériumok, a civil szervezetek, az adatvédelmi biztos és a Nemzeti Biztonsági Felügyelet munkatársai, egyezségre azonban éppen a titkosítható tételek meghatározása miatt nem jutottak.
A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a vitában érintettek még egyeztetnek a minősített adatok köréről, az új titoktörvény azonban nem kívánja a költségvetési tervezésre és a gazdaságra vonatkozó adatok nyilvánosságát „az eddigieknél jobban korlátozni”. Mint a hivatalos indoklás fogalmaz, a javaslatok „szigorú szűrőkön” mennek át, a végső döntést pedig az Országgyűlésnek kell meghoznia. A múlt hét kedden kiosztott titoklista tartalma ellentmond a mostani érvelésnek, a titkosítható tételek között ugyanis olyanok szerepelnek, mint a pénzügyi likviditás összefoglaló adatai, a külkereskedelmi fizetési mérleg alakulásáról készített előzetes prognózisok, számítások vagy a fizetési mérleg javítására hozott korlátozó vagy tiltó intézkedések. A törvényjavaslat elfogadása esetén a kormány gazdaságpolitikai stratégiájára vonatkozó javaslat adatai, valamint az ezzel összefüggő háttérszámításokhoz kapcsolódó minisztériumi adatok sem lennének megismerhetők. Titokban maradhatnának a gazdasági szerkezet átalakításával kapcsolatos tervek és az ezzel kapcsolatos előterjesztés adatai, valamint a tervezett illeték, illetve díjtételváltozásokkal kapcsolatos tervek adatai is. A kabinet a közigazgatás korszerűsítése keretében a közigazgatási szervek működését és személyi állományát érintő tervezetek adatait sem kívánná a nyilvánossággal megosztani.
A múlt heti egyeztetés után Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak úgy nyilatkozott: a költségvetés adatait nem nyilváníthatja titkosnak a kormány, sőt azt is át kell gondolni, egyáltalán szüksége van-e az országnak ilyen titokköri listára.
Hasonló véleményt fogalmazott meg az egyeztetésen részt vevő Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ) is. A jogvédő szervezet jogásza, Földes Ádám úgy vélte, az állam csakis indokolt esetekben minősíthet titkosnak adatokat.