Olasz tiltakozás az amerikai bázisbővítés ellen

Furcsa kettősség jellemzi az amerikai–olasz kapcsolatokat: míg az olaszok javarészt súlyos ellenszenvvel figyelik az iraki háborút, addig a két ország közötti gazdasági kapcsolatok, a high-tech együttműködés élénkebb, mint valaha. Az indulatok Palladio városában, Vicenzában törtek a felszínre, ahol az amerikai hadsereg bővítené fél évszázada használt bázisterületét.

Az északolasz városban állomásozó 173. légi szállítású dandárt Németországból áthelyezett erőkkel bővítik a 2004-ben bejelentett tervek szerint, amelyek az amerikai csapatok „Alpoktól délre” történő hangsúlyáthelyezését vetítették előre. Felszámolják a hidegháborús örökséget képező hadosztálystruktúrákat, és a gyorsan a kívánt helyre telepíthető alakulatok kerülnek előtérbe, mint amilyen a 173-as is. Míg a „transzformáció” jelentős létszámcsökkentéssel jár, a megőrzött bázisokon bővítésekre kerül sor, és Vicenza ezek közé tartozik: a város repülőtere mellett egy 55 hektáros területen húzzák fel az új komplexumot, az itt állomásozó tengerentúliak száma 2400-ról 4500-ra nő majd.
A Pentagon terveivel azonban egyre többen szegülnek szembe Olaszországban. Számtalan tiltakozó akcióval próbáltak eddig nyomást gyakorolni a római kormányra, hogy vonja vissza azt a jóváhagyást, amelyet még az előző, Silvio Berlusconi vezette kabinet adott meg az építkezésekhez. Februárban mintegy negyvenezer fős tüntetés volt a 114 ezres lakosú városban, bár az is tény, hogy a protestálók jelentős része az ország más részeiből érkezett, különböző baloldali vagy pacifista mozgalmak szervezésében. Míg Vicenza jobboldali polgármestere, Enrico Hüllweck szerint a tiltakozók álláspontja nem tükrözi a város lakosságának valódi nézeteit, tény, hogy sok helyi a (légi) forgalom növekedésétől és attól tart, hogy nő a terrortámadások kockázata. A mozgalmárok a bázis ügyét összekötik az amerikai globális politika világszerte elítélt lépéseivel, így az Irak elleni háborúval és a terror elleni harc során elkövetett jogsértésekkel, de volt olyan tüntető, aki a legfőbb amerikai szövetséges, Ehud Olmert „libanoni gyermekgyikos” maszkját öltötte fel Vicenzában. Tény, a 173-asok többször részt vettek az iszlám világban folyó harcokban: emlékezetes, hogy első, 2003-as iraki bevetésük főpróbája magyarországi gyakorlótereken volt 2002-ben.
A bázisbővítési projekt főként baloldali kötődésű résztvevői kezdettől fogva reménységgel tekintettek az exkommunista Romano Prodi kormányára, hogy az majd felülvizsgálja az amerikai bázisok helyzetét. Hiába, mert a miniszterelnök nem állt ki mellettük, még ha ezzel veszélyes ellentétet szított is politikai szövetségesei közt. A múlt héten 166 koalíciós honatya az építkezés engedélyezésének elhalasztását kérte Proditól, akinek kormányfőként alighanem figyelembe kell vennie azt is, hogy az olasz high-tech cégek most soha nem látott együttműködési programokban vesznek részt amerikai partnereikkel, és ez munkahelyek ezreit biztosítja Olaszországnak. A Pentagon nemrégiben jelentette be, hogy a torinói Alenia cég C–27J szállítógépeit vásárolja meg mintegy kétmilliárd dollár értékben.