Politikai célú amnesztia

Izrael tegnap szabadon bocsátott 255 palesztin foglyot börtöneiből. Bár a nyugati világban a lépést gesztusként értékelik, sok ezren továbbra is lakat alatt maradnak embertelen körülmények között, s a foglyok elengedésével Izrael folytatja az ékverést a palesztinok között.

Izrael nem is csinált abból titkot, hogy a palesztin foglyok szabadon bocsátásával Mahmúd Abbász palesztin elnök helyzetét kívánja erősíteni a radikális iszlamista Hamász ellenében. A kormány még kedden határozott arról, hogy szabadon bocsát egy csoportot, amelynek túlnyomó többsége az Abbász vezette Fatah mozgalom tagja. A foglyok első csoportját tegnap reggel ültették autóbuszra a dél-izraeli Keciót börtönnél, ahonnan először a Ciszjordánia határán működő Betúnia katonai ellenőrző ponthoz szállították őket, majd tovább Rámalláhba.
Abbász is fogadta ciszjordániai rezidenciáján az izraeli fogságból szabadult 255 palesztint. A palesztin elnök „a szabadság hőseinek” nevezte a szabadulókat, s hálát mondott Istennek azért, hogy viszszatérhettek palesztin földre. „Folytatnunk kell a munkát, hogy az összes palesztin rab visszatérhessen” – jelentette ki. Még több mint tízezer palesztin ül izraeli börtönben. A volt foglyok az elnöki rezidencia, a Mukata szívében tiszteletüket tették Jasszer Arafatnak, a Palesztin Felszabadítási Szervezet néhai elnökének a síremlékénél, majd egy nagy sátor alatt közösen részt vettek a pénteki imán.
Közben munkába lépett a közel-keleti konfliktus megoldásának különmegbízottjaként Tony Blair nemrégiben leköszönt brit miniszterelnök. A politikus először vett rész ilyen minőségben a közel-keleti nemzetközi kvartett csütörtök esti, Lisszabonban tartott ülésén.
Bár a kvartett immár hosszú múltra visszanyúló tevékenységét szakértők elégtelennek minősítik, az összejövetelen ezúttal sem volt hiány a nagy ívű nyilatkozatokból. A rendezésben közvetítő Egyesült Államok és Oroszország külügyminiszterei, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője üdvözölték
George W. Bush amerikai elnök minapi nyilatkozatát, miszerint őszre szeretne összehívni egy közel-keleti békekonferenciát.
A felek megállapodtak, hogy legközelebb szeptemberben találkoznak, s mérlegre teszik Blair addigi tevékenységét. A volt brit kormányfő lisszaboni sajtóértekezletén igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy béketeremtő erőfeszítései éppen úgy kudarcot fognak vallani, ahogyan a korábbi kísérletek. Blair óva intett attól, hogy hamis reményeket keltsenek a palesztinokban, ugyanakkor szorgalmazta, hogy a palesztinok előtt felcsillanhasson a saját állam létrehozásának „világos és erőteljes politikai perspektívája”.
Az amerikai politika kiszolgálójának ismert Blair kinevezését ellenségesen fogadják az arab világban. A bejrúti Daily Star szerint ez olyan, mintha Néró császárt tennék meg Róma főtűzoltójává.