Beiktatásától kezdve Sólyom László a köztársaság elnöki pozíció tekintélyének visszaszerzésén, megerősítésén fáradozik, ezt a kísérletét azonban gyengíti, hogy sokszor aktuálpolitikai kérdésekben is kénytelen megszólalni – nyilatkozta lapunknak Boros Bánk Levente. Ezt a helyzetet elsősorban az MSZP arra használja fel, hogy politikai elfogultsággal vádolja meg az államfőt, jegyezte meg a politológus. Úgy véli, mind az őszödi miniszterelnöki beszéd, mind Horn Gyula kitüntetésének megtagadása vonatkozásában jogos és megalapozott volt az elnöki érvelés, a kormány pedig ahelyett, hogy Sólyom László kritikáit érdemben megfontolná, ellentámadásba megy át. – Jellemző a szocialisták üldözési mániájára, hogy ott is ellenséget látnak, ahol nincs is – jelentette ki Boros Bánk Levente az MSZP-szóvivő véleményére reagálva, amelyben Nyakó István arról beszélt, hogy Sólyom „szíve jobbra húz”. A politológus szerint a köztársasági elnök hétvégi interjújában mindkét politikai oldalt bírálta, ezt azonban kiegyensúlyozott érveléssel próbálta alátámasztani. – A kritika attól a közjogi méltóságtól érkezett, aki pozíciójából adódóan és munkája során is a pártfüggetlenséget képviseli – fejtette ki Boros Bánk Levente. Közölte: helyes Sólyom Lászlónak az az elgondolása is, amely a morális szempontok politikai életbe való visszavezetését célozza, önmagában azonban nem tudja az elnök kikényszeríteni, hogy – ahogy ő is fogalmazott – a „tisztesség visszatérjen a közéletbe”.
Az államfő hét végi interjúja apropóján a baloldali média, illetve kormánypárti politikusok Sólyom László megosztó politikai habitusát hangsúlyozták, amely továbbra is magában hordozza a konfrontáció lehetőségét. Nyakó István (MSZP) szerint az elnöki nyilatkozat nem az együvé tartozást erősítette, hanem a megosztottságot növelte; Horn Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy az államfőnek mint közintézménynek nem feladata a kormányzati politikát kritizálni, ezt magánvéleményként ugyanakkor megteheti.
Jó hír: megszűnhetnek a dugók az M7-esen
